kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Arany János - Konfirmácziói Emlékkönyv [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/398/4167398.jpg "Arany János - Konfirmácziói Emlékkönyv [antikvár]")
Konfirmácziói Emlékkönyv [antikvár]
Arany János, Béri Gyula, Béri Gyuláné, Bogdánfy Lajos, Dr. Béri Gyula, Endrődi Sándor, Győry Vilmos, Gyulai Pál, Horváth Sándor, Ifj. Porkoláb Gyula, Jámbor Lajos, Kemény Lajos, Kovács Andor, Lampérth Géza, Lévay József, Nagy Lajos, Paulik János, Payr Sándor, Rudnyánszky Gyula, Sántha Károly, Szabolcska Mihály, Szász Károly, Székács József, Wéber Samu, Zábrák Dénes
Számotokra állítottam össze e könyvet, ifjú konfirmált testvéreim, szüleitek szemefénye, egyházunk s hazánk reménye! Sok szem, sok szív csüng édes vágygyal, szeretettel és reménynyel tirajtatok; a szülő jó s hálás gyermekekké, az egyház kegyen és buzgó tagokká, a haza tevékeny és honszerető hazafiakká, honleányokká vágyik s remél nevelni titeket. Szép és felemelő ennyi vágy és remény központja lehetni; szép és dicső feladat annak megfelelni!
S hogyan felelhettek meg a belétek vetett...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Számotokra állítottam össze e könyvet, ifjú konfirmált testvéreim, szüleitek szemefénye, egyházunk s hazánk reménye! Sok szem, sok szív csüng édes vágygyal, szeretettel és reménynyel tirajtatok; a szülő jó s hálás gyermekekké, az egyház kegyen és buzgó tagokká, a haza tevékeny és honszerető hazafiakká, honleányokká vágyik s remél nevelni titeket. Szép és felemelő ennyi vágy és remény központja lehetni; szép és dicső feladat annak megfelelni!
S hogyan felelhettek meg a belétek vetett reménységnek?
Úgy, ha fiatalságtokat felhasználjátok a komoly előkészületre; ha kebleteket megnyitjátok ama nemes magvak befogadására, melyeket abba a szerető szülő, az iskola, a templom gondos keze vetni igyekszik. A fiatal kor: tavasz; a ki tavaszszal elmulaszt vetni, az nyáron nem arat. Az élet sorsa legtöbbnyire a fiatal kor munkáján, magaviseletén fordul meg.
Termékadatok
Cím: Konfirmácziói Emlékkönyv [antikvár]
Szerző:
Arany János
,
Béri Gyula
,
Béri Gyuláné
,
Bogdánfy Lajos
,
Dr. Béri Gyula
,
Endrődi Sándor
,
Győry Vilmos
,
Gyulai Pál
,
Horváth Sándor
,
Ifj. Porkoláb Gyula
,
Jámbor Lajos
,
Kemény Lajos
,
Kovács Andor
,
Lampérth Géza
,
Lévay József
,
Nagy Lajos
,
Paulik János
,
Payr Sándor
,
Rudnyánszky Gyula
,
Sántha Károly
,
Szabolcska Mihály
,
Szász Károly
,
Székács József
,
Wéber Samu
Zábrák Dénes
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 150 mm x 200 mm
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............