A kék csillag [antikvár]

Részlet:A zinderneufi különös események.George Lawrence, a Szent Mihály- és Szent György-rend lovagja, a rigériai polgári közigazgatás elsőosztályú kerületi tisztje, sátorának nyílása előtt ült és végtelen undorral nézte a sivár afrikai tájat. Semmi szépség nem volt sem a tájban, sem a szemlélő szemében.A köves és homokos földet köröskörül kiszáradt fű és sárgás bozót borította; itt-ott egy-egy csenevész és rút fa tönkje vitt némi változatosságot a halálos egyformaságba.Lawrence szeme sárgán égett a láztól, elárulván, mennyi szenvedés van már az utazó mögött: pokoli forróság és portenger, malária, vérhas, rossz ételek, romlott italok és szakadatlan, gyors menetelés az irtózatos melegben.Teste fáradt volt és beteg, lelke csupa gyötrelem és aggodalom s a lélek a testet, a test a lelket kínozta kölcsönösen. Aggodalomra és bosszúságra volt oka elég. Először is az örök lázongások Shuwa Patrol körül, aztán a kegyetlen chibokok, akik már megint szemtelenkedni kezdtek; a búza is drágult, nyomában éhínség fenyeget; és veszekedő sejkek és gyanús eredetű járványok s legvégül az az átkozott levelezés a zungerui kényelmes hivatalokban pöffeszkedő nagyfejűekkel, akik messziről is mindent jobban akarnak tudni, mint az, aki a helyszínen él és parancsolgatnak s parancsaiknak teljesítése vagy teljes lehetetlenség vagy egyenlő a legképtelenebb romlással.