A kis parókia [antikvár]

A francia irodalom az elméletek irodalma. Sehol a világon nincs annyi ars poetica, zászlóbontó előszó, iskola-alapító manifesztum, irányok harcát keverő vita-irat, mint a franciáknál. Nemcsak ma van ez így, a nagy szellemi válság korában; nemcsak a naturalizmus vagy a romantika árasztotta el a világot majdnem annyi elméleti írással, mint költői alkotással: így volt ez a XVII., sőt a XIV. században is. A francia író szereti világosan látni, merre, hová indul; szereti, ha mások is a nyomába sereglenek és türelmetlenül verekszik az ellenfeleivel.