A szusz [antikvár]

Kemény, pörzsölő napmeleg áradt szét Csarabuly alföldi vörös felett. Szerte a tanya-épületek álmos egyhanguságában meredeztek fel a rekkenő hőségben: sehol ember vagy állat nem mutatkozott, élő hang semerre sem hallatszott, még a tyukok is tátogva huzódtak meg a kókkadó bokrok alakk, sőt még a melegnek örülő legyek is elbujtak a lekonyult töklevelek alá s a legfalankább se merte volna magát mutatni, ha még olyan kövér sőre kinálta volna is neki a bőrét.