Akik kihullottak Isten tenyeréből [antikvár]

Részlet a kötetből: A SZÉTSZÓRÓDOTT MAG Az Ugor-kúria istállója mögött, a szín előtt, négy barnára sült gyerek rettenetes nagy tanácskozásba merült egy öreg könyv felett. Szemmel láthatólag nem egyeztek a vélemények. A kerítés tövibe sarjadzó bodzák alól még vagy hat-nyolc darab hasonló korú legényke élénk figyelemmel kísérte a vitát. Nem kisebb dologról volt szó, mint hogy a berényi tisztelendő franciskánus atyáktól kölcsönbe orzott, gyönyörű illusztrált öreg könyv, a „Mi Urunk Jézus Krisztusnak szorongattatási, az 'Sidók kezére adatása, kénhalála és Megdicsőülésirül szóló Igaz Passió játék" szerepeit kiosszák maguk között. Mindenben megegyeztek volna, még abban is, hogy Júdás senki sem akart lenni. Az Üdvözítő szerepét azonban legalább is a négy elválaszthatatlan pajtás közül mindegyik magának vindikálta. A többi csupán azért nem, mert ők többé-kevésbé ennek a négy fiúnak a hűbéresei voltak és így a játékot illetőleg nem igen volt szavazati joguk. A marakodó nagyhatalmak végül is statisztáló pajtásaik közül egyhangúlag megválasztották Judássá a pulykatojás képű Cövek Jenőt, a megyei főlódoktor fiát. így minden energiájuk felszabadult a nyitva maradt főkérdés elintézésére. A négy matrózruhás fiú hevesen védte a maga igazát. Míg végre az olajbarna képű, hullámoshajú, nagy fekete szemű Reisinger Brúnó - a szomszédos nagybérlő fia - kivágta a nagy tromfot: - Ugye fiúk, hogy az Úr Jézus zsidó volt?