Az elvarázsolt zarándok [antikvár]

Részlet a könyvből:A Ladoga-tavon haladtunk a Konyevec-szigettől Valaám felé és útközben hajónk kényszerűségből betért Koréla kikötőjébe. Itt kíváncsiságból jónéhányan partra szálltunk és fürge finn lovakkal behajtattunk a kietlen városkába. Azután a kapitány felkészült az út folytatására és megint elindultunk.Koréla meglátogatása után igen természetes volt, hogy a beszéd erről a szegény, ámbár rendkívül régi orosz településről folyt, melynél szomorúbb helyet aligha lehet elképzelni. A hajón mindenki osztotta ezt a véleményt és az egyik utas, aki hajlott a filozófiai általánosításokra és politikai élcelődésre, megjegyezte, hogy sehogyan sem tudja megérteni: miért szokás a Pétervárott kellemetlen embereket többé-kevésbbé messzi tájakra küldeni, ami természetesen a szállítás révén komoly veszteséget okoz az államkincstárnak, mikor itt, a főváros közelében, a Ladoga-tó partján ilyen pompás hely akad, mint Koréla, ahol minden szabadszelleműségnek és szabadgondolkozásnak szét kell zúzódnia a lakosság közönyén és a nyomasztó, fukar természet szörnyű sivárságán.