Az ember, a ló és a kutya [antikvár]

Részlet a könyvből: A tudós. Amikor Randall Byrne hat éves volt, már fel tudta sorolni az északamerikai Unió minden egyes államát, körülirta ezek határait, sőt azt is meg tudta mondani, hogy egy-egy állam melyik évben lépett be az Egyesült-Államok kötelékébe. Kilencéves korában már jól ismerte Homérost és tisztában volt Julius Caesar műveivel is. Amikor tizenkét esztendős lett, már Aristophanes munkáit olvasgatta, tökéletesen megértette olvasmányát, ismerte azokat az aktuális vonatkozásokat is, amelyek arra a korszakra vonatkoztak és szabad óráit Ovidius és Horátius között osztotta meg. Tizenkét éves korában már megunta az egyszerű összetételű ó-angol és a tizennegyedik században használatos olasz nyelvet, ezért természetesen a filozófia történetével és magasabbrendű matematikával kezdett foglalkozni. Tizennyolc éves korában már a bakkalaureusi méltóságot hordta a hawardt egyetemen, eltöltött egy kellemes nyarat a szanszkrit és a héber nyelvekkel, közben kitért a biológia és az ezzel rokonságban lévő tudományok elsajátítására is. Ekkor arra az eredményre jutott, hogy az igazság sokkal fontosabb, mint a jóság vagy a szépség, mert az igazságban benntfoglaltatik a másik kettő és amint ezt mindenki tudja, az egész sokkal nagyobb, mint annak egyes részei.