Azur történetek [antikvár]

Részlet a könyvből: Egy februári reggelen a párisi express-vonatról szálas, magas fiatalember szállott le a monte-carlói pályaudvaron. Disznóbőrrel bevont podgyászát egy vasúti szolgára bizta és aztán egyenesen a kijárat felé tartott. Eléggé ruganyosan lépkedett, de az éjjeli utazásnak, a sok órai vasúti döczögésnek, az álmatlanul töltött éjszakának nyomai meglátszottak rajta. A kijáratnál sorfalat állottak a szállók portásai, hogy a hozzájuk érkező utasokat fogadják. A mi fiatalemberünk, aki ugy látszik, még sohasem járt ezen a helyen, a vasúti szolgához fordult útbaigazításért és mikor vasúti jegyét leadta, egy igen előkelő szálló portásának intett, hogy vegye át a podgyászát.