Csavargók I-II. [antikvár]

Részlet a könyvből: Két férfi jött döcögve az úton, északról a szomszéd tanya felől, két sötétbőrű, őszes, ritkásszakállú alak. Az egyik kintornát cipelt a hátán. Biztosan nem volt egy teremtett lélek se az egész faluban, aki a mai naptól még várt volna valami érdekeset. De lám, most egyszercsak felbukkan ez a két idegen, jó szembeötlő helyen felállítják a kintornát és muzsikálni kezdenek. Az egész falu népe odatódult, körülállták a kintornát asszonyok, gyerekek, suhancok, sánták. Ilyenkor, télen nem sok ámulni-bámulni való akadt, a férfinép mind a Lofotokon volt, senki se nótázott, senki se táncolt, a falu szegénységben, nyomorúságban sínylődött. Bizony ez a két idegen muzsikus nagy eset volt, valósággal csodaszámba ment, meg is emlegették ezt a csodát még évek múltán is, valamennyien.