Cselszövények háza [antikvár]

Részlet a kötetből:"Azt hiszem, minden asszony lelkének sátorbejárata mögött éber farkaskutya alszik, a neve Ösztön. És az én ösztönöm nyomban felállott nyugalmas fektéből és a szemefehérjét mutogatta, mikor a főnököm, Ben Locke átment a szobán az ajtóhoz és gondosan betette. - Ördögfiók - mondta, amint visszaült kényelmes, de nyikorgó forgószékébe, melyet felém forditott - beszélni szeretnék magával. Beszélnem kell magával. - Miről? - kérdeztem és csodálkoztam, hogy rendes hivatali nevem helyett ilyen bizalmasan szólit. - Hogy miről? Rólunk! Magunkról! Nagy hangon jelentette ki ezt, aztán szaporán pislogni kezdett. És most már morgott lelkem mélyén az előbb emlitett farkaskutya. Mert az élet korán megtanitott, hogy óvakodjam az olyan férfiaktól, akik nagyon szeliden néznek rám. Hanem egy szót sem szóltam, csak vártam, látszólag egészen nyugodtan, hogy mi lesz ennek a folytatása. - Ugy látom, elfáradtunk egy kicsit, nem igaz, Ördögfiók?"