Egy kézikocsi története [antikvár]

A főszerkesztő úr társadalomjavítási gondolatoktól forrongó aggyal tartott a képesfolyóirat szerkesztőségébe. Az idő 1944 első negyede. A szerkesztőség a szomszéd utcában működött. Amíg a főszerkesztő odajutott, a Körútnak igen-igen forgalmas helyén kellett áthatolnia, ahol fehér karszalagos rendőr irányította a közlekedést. E pillanatban éppen megállította a rendőr a főszerkesztő úr orra előtt az ember- és kocsiáradatot. Amíg ott vesztegelt a járókelők között, alkalma nyílt odafigyelni a kocsiútra. Ott egy taxisofőr kihajolt a kocsijából és borzalmas gorombaságokat üvöltött a taxi felé farolt kézikocsinak két emberére. Azok persze nem maradtak adósai a kivételes zamatú becsületsértésekkel. Az egyik, az első, rongyos, kopott rövid kabátban húzta a kocsit. A másik, aki tolta, illetve színlelte, hogy tolja a kocsit, jobbsorsú egyénnek látszott. Jó, szőrmés télikabátot hordott és keménykalapot.