Epikuros kertje/Pán/Firenzei éjszakák [antikvár]

Részlet az első műből: Nehezünkre esik elképzelni annak az egykori embernek a szellemi világát, aki szilárdan hitte, hogy a föld a világ középpontja, és hogy az összes égitestek körülötte forognak. Érezte lábai alatt vergődni az elkárhozottakat a lángok között, és talán látta is saját szemeivel, és orrlyukain szívta be a pokol kéngőzös páráját, amint az valami szikla hasadékán át előtört. Fölemelve fejét elmerült a tizenkét szféra szemlélésébe, látta az elemek szféráját, mely magába foglalja a levegőt és a tüzet, látta a Hold, a Mercur és a Vénus szféráját, melyet Danta az 1300. év nagypéntekén meglátogatott, azután meg a Nap-, Mars-, Jupiter- és Saturnusét, majd pedig a megdönthetetlen égboltozatot, melyre, mint megannyi lámpás, a csillagok voltak felaggatva.