Idegen kenyéren [antikvár]

Részlet a könyvből: Vasárnap délben. Kamisev földbirtokos ül az ebédlőjében, a dusan teritett asztalánál, szép lassan reggelizik. Vele eszik az asztalnál a csinos, kis, simára beretvált, öregecske francia mester, Mr. Clampoun. Claimpoun valamikor nyelvmestere volt a Kamisev gyerekeinek; tanította illemre, táncra, olyan francia kiejtésre. Később, ahogy a Kamisev gyerekei megnőttek - régen mint hadnagyok szolgálnak - Clampoun maradt a háznál, mint valami hímnemű, kiszolgált nevelőnő. A tennivalója nem éppen bonyolult. Szépen kell öltöznie, parfümtől illatos; hallgatja a Kamisev bolondos fecsegését, eszik, iszik, alszik; egyéb dolga nincs. Ezért kap szabad lakást, ellátást, valami bizonytalan fizetést. Kamisev eszik és - mint rendesen - fecseg. - Hü! - mondja és törüli a szemét, amibe a jókora falat mustárral megkent sonka után felszökött a könny. - Phü! A fejembe, az egész testembe fölcsapott. A maguk francia mustárjától ez nem lesz, ha egész bödönnel eszik meg az ember. - Kinek a francia izlik, kinek az orosz - jegyzi meg szerényen Clampoun. - A francia senkinek se izlik, legföljebb a franciáknak. A franciának akármit adj oda, megeszi - békát, patkányt, pókot - brrr! Magának például a sonka nem izlik, mert a sonka orosz; de ha odatennék elébe sült üveget és mondanám rá, hogy francia, enné és a száját is megnyalná utána. Magának minden ami orosz, rossz. - Én ezt sohase mondtam. - Minden, ami orosz, rossz, de a francia, ó - szó tré zsoli! Maga szerint nincs is jobb ország, mint Franciaország, pedig hát micsoda Franciaország tulajdonképen? Piciny kis darab föld. Elküldenők oda a mi kozákunkat: egy hónap múlva már visszakéredzkedne; fordulni se lehet benne, olyan kicsi. Egy nap alatt beutazná az egészet. Itt, kilép a kapun - vége, hossza nincs, olyan széles. Mehet rajta, járhat... - Igen, Monsieur, Oroszország óriási ország. - Persze, hogy óriási. Maga szerint nincs a világon más ember, csak a francia! Ilyen okos, olyan okos!