Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
A királyi fellegvár Alexandria területének egyharmadát elfoglalja oszlopsoros palotáival és fűszeres illatot árasztó díszkertjeivel. A királyi lakosztályok és a gynaikonitis ablakai a tengerre néznek. A Nagy Kikötő élete nyüzsög odalent. A vitorlák dagadnak a gályákon, hogy Egyiptom búzáját, papyrostekercseit, ritka balzsamait, tömjénes illatszereit Görögországba, Byzantion szorosán át a Pontos Euxeinosba vigyék. Phoeniciai vitorlák nyugat felé szelik a tengert, talán eljutnak Heraklés oszlopaiig. Az egyiptomi vitorlák Siria felé indultak, hogy a lágy partokon a keletről jött kalmárok rabszolgával és olajjal rakott hajóival és hosszú tevekaravánjaival találkozzanak. Kereskedelmi hajóraj indult fölfelé a Níluson. Az ablakban álló királykisasszony ismerte minden kereskedőnép vitorláját.
Itt nőtt fel, az alexandriai gynaikonitisben: a palota asszonyszobáiban és a hűvös, jószagú kertekben. Emlékszik, hogy apját kicsi korában még "Aegyptos satrapájának" tisztelték. Most Egyiptom királya. Ptolemaios Sótér. Megváltotta Egyiptomot a reászakadó kaosztól a feneketlen zűrzavartól, ami az egész világot fenyegette a nagy hódító hős, a félisten Alexandros hirtelen halála után. Megváltotta Egyiptomot, úrrá lett felette. Urrá lenni! Ez az egyetlen királyhoz, férfiúhoz méltó cselekedet. A magas, karcsú, edzett testű leány összevonja ívelt szemöldökét. Távolülő, zafirkék szeme elnéz a messzeségbe vesző vitorlák felett. Urrá lenni! Uralkodni! de csakis a férfiak azok, akik uralkodhatnak? A makedón hercegnők törhetetlen erejű, szívós, uralkodni vágyó asszonynemzedék. Vérük egyforma ütemben lüktet a férfiak vérével.