Bővebb ismertető
Részlet a regényből:
Az asszony sírt. S a leánya is sírt vele.
Az asszony fel-felfakadozott a zsebkendőből:
- Ne menj férhez soha! Olga ne menj férjhez! Férfi ronthatja meg csak a nő életét!
Olga már kislány-korában is hallotta ezt a vész-intést. Szinte mindennaposan hallotta. De legkeservesebben vasárnaponkint. Az ő kalendáriumjokban az év minden vasárnapjára az lehetett volna az időjóslat, hogy essős.
- Dehát mért választottál ilyen férjet? - fakadt ki Olga, mikor már tizenöt éves volt, - hiszen tizezer koronával doktorné is lehettél volna, anyám. És a te műveltséged... Hogy mehettél férjhez egy kőmives-pallérhoz? Egy Kvabkához! Ilyen név! Kvabka Olga. Mintha béka volnék, mikor leírom.
Kvabkáné még keservesebben rázta az orrát a zsebkendőben.