Kubikosok [antikvár]

MAGAMRÓL ÉS A KUBIKOSOKÉRÓL 1894-BEN SZÜLETTEM, Endrődön. Apám kubikos volt, úgy nőttem fél én is, mint a többi falusi szegényember gyereke: korai és alapos ismeretségben a való világgal. Még be sem töltöttem nyolcadik évemet, már kanásznak kellett szegőd-nöm egy szarvasi gazdához — ezzel Hezdődött küzdelmem a napi kenyérért. Iskolába csak novembertől áprilisig járhattam s így is csupán a négy elemi osztályt végezhettem él. Hogy csak röviden mondjam él a többit: már a világháború első hónapjaiban a frontra kerültem, egy év múlva orosz fogságba estem, 1918 októberében újra otthon voltam s tagja lettem a Földmunkás Szövetségnek, vagyis a szakszervezetnek. 1919 tavaszától a Tanácsköztársaság idején vöröskatona voltam, kezdettől;végig a frontokon. Horthyék lefogtak s 1920 közepéig internálva éltem. Ennek az évnek a végén kezdtem meg Endrődön a földmunkás csoport szervezését s ékkor kaptam az első csendőrpofonokat is. 1922-ben tartóztattak Te először és ettől kezdve tíz éven át nem volt nyugalmam. Mindjárt pár év múlva szigorított rendőri és ' csendőri felügyelet alá helyezett a belügyminisztérium, minden lépésemet figyelték s csakis szolgabírói engedéllyel méhettem munkába. I-logy ez mit jelentett, elég rá egy példa is. 1925 nyaráj a Berettyó mélyítésén dolgoztunk. Én vasárnap délután jelent•> keztem az endrődi csendőrörsön és félmutatva a szolgabírói engedélyt, bejelentettem, hogy hajnalban indulok a Berettyóra. Hajnalban valóban elindultunk társaimmal s megtettük gyalog a tizennégy kilométeres utat. Megérkezés után azonban én rögtön továbbmentem, egyenesen Mezőtúrra s az ottani detéktí-véknél is bejelentettem, hogy a Berettyón fogok dolgozni a hét Hanva: Kubikosok 1 5