Bővebb ismertető
Részlet:
Éjfél elmúlt. Madame Liang letette az íróecsetet és becsukta a füzetet, amelyben a könyvelését vezette. Házában csend honolt. A földszinti étteremből már elmentek a vendégek, kivéve néhányat - ők nagy nehezen indultak csak el, egészen addig maradtak, amíg pislákolva kialudtak a fények. Az asszony felállt a faragott ébenfa karosszékből, amely jól illett a hatalmas kínai íróasztalhoz - valaha távoli, gyermekkori otthonában még az apjáé volt -, és az ablakhoz lépett. Nem húzta szét az üvegtáblákat takaró vörös, padlóig érő szaténfüggönyöket. A modern Sanghaj legdivatosabb éttermének tulajdonosaként kiváltságos, s így némileg védett helyzetben volt, mégsem lett volna biztonságos számára, ha az ablakon át látszódott volna a fényben kirajzolódó alakja.