Lourdes [antikvár]

Részlet: A tovarobogó vonat harmadik osztályu kocsijában, a kemény fapadokon összeszorult zarándokok és betegek ajkán épen elcsendesült az »Ave maria stella« éneke, melyet az orleánsi pályaudvart elhagyva kezdtek meg. - midőn Mária láztól és türelmetlenségtől izgatottan félig felemelkedett nyomoruságos fekhelyéről és szemébe ötlöttek Páris erőditvényei. - Ah, az erőditvények! - kiáltott fel fájdalmai daczára ujjongó hangon. Végre elhagytuk Párist, végre utazunk. Atyja, Guersaint műépitész, arczán mosoly vonult el lánya örömének láttára, mig Froment Péter abbé testvéri gyengédséggel merült el szemlélésébe; aggódó részvétében megfeledkezvén magáról, hangos szóra nyílott szája: - Biz az eltart holnap reggelig is! Három óra negyven perczkor érünk Lourdesba, több mint huszonkét órai út!