Maria Chapdelaine [antikvár]

Részlet: «Ite missa est.» Megnyílt a péribonkai templom kapuja és az emberek özönlöttek kifelé. Egy perccel előbb még egészen elhagyatottnak tűnt fel a templom, amint fentűlt a Péribonka folyó fölött elhúzódó magas part szélén. A folyónak befagyott és hóborította felülete olybá tűnt fel, mint valami nagy síkság. Sűrű hóréteg fedte az utat is, meg a réteket, mert a szürke felhők közül kibukkanó áprilisi napfény nem adott semmi meleget és a nagy tavaszi esőzés még nem kezdődött meg. A hideg fehérség, a fatemplomocska, az út mentén álló, szintén fából épült házak kicsinysége, az erdő sötét mesgyéje, amelynek közelléte szinte fenyegetően hatott, minden-minden a zordon vidék kemény, nehéz életőrél beszélt.