Rab Ráby [antikvár]

első fejezet és mintegy elöljáró beszéd. (Melneo foiiamattiaaban elcwadatic, 100 eztendewnec olewtte miiotoeij formaivv aabrazatia wala az io Pest-Buda waarossaanac, éa mű oonaal fogwa nem iacozaanac ez helienn procatoroc?) Hogy voltaképen miért választotta szerző ezt a czímet regényéhez, annak az okát nem az magyarázza meg, hogy ez a kettős név «Eab Ráby» olyan szépen rímel egymásra, hanem kideríti azon kényszerítő körülmény, hogy a regény főhősét, az akták bizonysága szerint valósággal Rábynak hítták, s ugyanazon aktak szerint ő kegyelme folyvást a «rab» melléknévvel említtetik. Hogy mit vétett Ráby, a miért a Rab prsedicatumoí kellett viselnie? azt is mindjárt az elején megmondjuk. Még száz év előtt Budapest városában nem volt prókátor, a szó mai értelmében. Fiscalisok igen is valának ; tabuiaris fiscalisok, megyei és városi fiskusok, uradalmi ügyészek; de prókátor, a ki a publicumot szolgálja, éppen olyan kevéssé volt, mint újságíró : úgy, hogy nehéz lenne meghatározni, melyiket értse a kettő közül az a falusi ember, a Ö a «Tudós Palóezbau» keresi azt a valakit, a ki «pénzért hazudik?» De hogy megérthetővé legyen téve, miért nem volt Pest-Budában száz év előtt «prókátor?» elébb egy pár vonással vázolnunk kell a két város akkori képét. Mert két város volt az valójában, két külön czímerrel és jurisdictióval s maga sem tudta, hogy melyik az egyik, meljdk a másik? A német magistratus állhatatosan «Alt-ofennek» czimezi Pestet ; Pestnek pedig a budai ráczvárost nevezi; ellenben a magyarok szerint «Pestinum antiqua» a neve Pestnek, Buda pedig az «új vái-os». Úgy, hogy ha az idegen valami némettől kérdezi, hogy hol van Ofen? az átküldi őtot Pestre, s ha azt kérdi tőle, hol van Pest? átküldi a Tabánba, ha pedig magyartól kérdezi, hogy «Ubi est Buda?» az elcsónakáztatja őt Ó-Budára. Maga Pest a hatvani kapuig és a. váczi kapuig terjed. A Magyar-utcza helyén látszik a védő kőfal romladéka, ahhoz vannak ragasztva az alacsony vályogházak. Az ó-török- Jókal: Rftb Biby. '