Tájkép papírból [antikvár]

Igor Velocipedovnak nincsenek nagy vágyai: csak egy Zsigulit szeretne, meg egy kiskertet, meg elutazni bolgár barátjához. És még egy nagy-nagy álmot dédelget: filmet szeretne forgatni, egy össznépi felkelésről. Csak hát miféle felkelés lehetséges a forradalom hazájában? Ejnye, Velocipedov elvtárs, csak nem ellenforradalomról álmodozik. Nem, nem, nincs neki semmi baja a rendszerrel, még a Szolzsenyicint és Szaharovot elítélő nyilatkozatot és készségesen aláírja. És milyen büszke: ott szerepel a neve az ország leghíresebb művészei, tudósai, szövőnői között, és cserébe még a Zsigulit, a kiskertet és a bulgáriai utat is megígérik neki. De a hetvenes évek elején játszódó fergeteges szatíra ezután váratlan fordulatot vesz: Igor hamarosan a moszkvai ellenzék bálványa és a KGB üldözöttje lesz, és Brezsnyev elvtárs személyesen rendelkezik az ügyében.