kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Aczél Géza - Az év versei 2016 [antikvár]

Az év versei 2016 [antikvár]

Aczél Géza, Ágh István, Báger Gusztáv, Barabás Zoltán, Bertók László, Beszédes István, Both Balázs, Buda Ferenc, Csontos János, Czigány György, Dobai Péter, Dobozi Eszter, Döbrentei Kornél, Ébert Tibor, Falusi Márton, Fecske Csaba, Fekete Vince, Ferenczi László, Filip Tamás, Finta Éva, Fodor Ákos, G. István László, Gál Sándor, Gergely Ágnes, Győri László, Iancu Laura, Jász Attila, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Karácsonyi Zsolt, Kerék Imre, Király Farkas, Király László, Kiss Anna, Kiss Judit Ágnes, Kodolányi Gyula, Kókai János, Konczek József, Kovács István, Kukorelly Endre, Kulcsár Ferenc, Kürti László, Lackfi János, Ladik Katalin, Lászlóffy Csaba, Lator László, Lázár Balázs, Lehóczky Ágnes, Léka Géza, Loschitz Ferenc, Makkai Ádám, Markó Béla, Marno János, Mezey Katalin, Miké Földes, Mile Zsigmond Zsolt, Nagy Gábor, Oláh András, Oláh János, Oravecz Péter, Papp-Für János, Payer Imre, Péntek Imre, Petőcz András, Pintér Lajos, Pollágh Péter, Prágai Tamás, Roberto Ruspanti, Rónai-Balázs Zoltán, Rózsássy Barbara, Schiff Júlia, Serfőző Simon, Simon Adri, Sumonyi Zoltán, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Székelyhídi Zsolt, Szentmártoni János, Szepesi Attila, Szondi György, Szőcs Géza, Takács Zsuzsa, Tamás Menyhért, Tandori Dezső, Tarbay Ede, Tari István, Terék Anna, Térey János, Tóth Erzsébet, Tóth Krisztina, Tóth László, Tőzsér Árpád, Turcsány Péter, Turczi István, Ughy Szabina, Vári Fábián László, Vasadi Péter, Vass Tibor, Végh Attila, Villányi László, Vörös István, Zalán Tibor, Zsávolya Zoltán

 
HAMU hamupercek hamuórák hamunapok parázs sincs a tűz rég kialudt hamupercek hamuórák hamunapok nincs más mint hamuba elsüllyedt emlékek hamuidő
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2440 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
HAMU hamupercek hamuórák hamunapok parázs sincs a tűz rég kialudt hamupercek hamuórák hamunapok nincs más mint hamuba elsüllyedt emlékek hamuidő

Termékadatok

Cím: Az év versei 2016 [antikvár]
Szerző: Aczél Géza , Ágh István , Báger Gusztáv , Barabás Zoltán , Bertók László , Beszédes István , Both Balázs , Buda Ferenc , Csontos János , Czigány György , Dobai Péter , Dobozi Eszter , Döbrentei Kornél , Ébert Tibor , Falusi Márton , Fecske Csaba , Fekete Vince , Ferenczi László , Filip Tamás , Finta Éva , Fodor Ákos , G. István László , Gál Sándor , Gergely Ágnes , Győri László , Iancu Laura , Jász Attila , Juhász Ferenc , Kalász Márton , Karácsonyi Zsolt , Kerék Imre , Király Farkas , Király László , Kiss Anna , Kiss Judit Ágnes , Kodolányi Gyula , Kókai János , Konczek József , Kovács István , Kukorelly Endre , Kulcsár Ferenc , Kürti László , Lackfi János , Ladik Katalin , Lászlóffy Csaba , Lator László , Lázár Balázs , Lehóczky Ágnes , Léka Géza , Loschitz Ferenc , Makkai Ádám , Markó Béla , Marno János , Mezey Katalin , Miké Földes , Mile Zsigmond Zsolt , Nagy Gábor , Oláh András , Oláh János , Oravecz Péter , Papp-Für János , Payer Imre , Péntek Imre , Petőcz András , Pintér Lajos , Pollágh Péter , Prágai Tamás , Roberto Ruspanti , Rónai-Balázs Zoltán , Rózsássy Barbara , Schiff Júlia , Serfőző Simon , Simon Adri , Sumonyi Zoltán , Szabó T. Anna , Szálinger Balázs , Székelyhídi Zsolt , Szentmártoni János , Szepesi Attila , Szondi György , Szőcs Géza , Takács Zsuzsa , Tamás Menyhért , Tandori Dezső , Tarbay Ede , Tari István , Terék Anna , Térey János , Tóth Erzsébet , Tóth Krisztina , Tóth László , Tőzsér Árpád , Turcsány Péter , Turczi István , Ughy Szabina , Vári Fábián László , Vasadi Péter , Vass Tibor , Végh Attila , Villányi László , Vörös István , Zalán Tibor Zsávolya Zoltán
Kiadó: Magyar Napló Kiadó Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
Aczél Géza művei
Báger Gusztáv művei
Barabás Zoltán művei
Bertók László művei
Beszédes István művei
Both Balázs művei
Csontos János művei
Czigány György művei
Döbrentei Kornél művei
A szerzőről
Fecske Csaba művei
Fecske Csaba (Szögliget, 1948. március 10. –) József Attila-díjas (2008) magyar költő, publicista.

Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
Filip Tamás művei
Finta Éva művei
A szerzőről
Fodor Ákos művei
Fodor Ákos (Budapest, 1945. május 17. – Budapest, 2015. február 21.) magyar költő és műfordító, a magyar haiku mestere.

1963-1968 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. A főiskola elvégzése után a Zeneműkiadónál kezdte el szerkesztői pályafutását. 1978-ban jelent meg első verseskötete, Kettőspont címmel.
2003-ban Artisjus Életműdíjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal, 2007-ben az Artisjus Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával, 2010-ben Bank Austria Literaris osztrák irodalmi díjjal ismerték el tevékenységét.

Több mint húsz kötet szerezője, de írt rádiójátékot is, több tucat zenés színpadi mű magyar szövege fűződik a nevéhez.
A szerzőről
G. István László művei
G. István László

G. István László 1972-ben született Budapesten. Költő, műfordító, a Károli Református Egyetem összehasonlító irodalomtudományi tanszékének oktatója.

Fontosabb díjai

Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1999), Nizzai kavics-díj (2006), Radnóti-díj (2006), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2007), Zelk Zoltán-díj (2007), Iowa International Writing Program ösztöndíj (2007), Solitude-ösztöndíj (2008), Hong Kong International Writers‘ Workshop ösztöndíj (2008), József Attila-díj (2011), Füst Milán-díj (2012)
Gál Sándor művei
Gergely Ágnes művei
Juhász Ferenc művei
Kalász Márton művei
Karácsonyi Zsolt művei
Kerék Imre művei
Király Farkas művei
Kiss Anna művei
A szerzőről
Kiss Judit Ágnes művei
Az ELTE BTK-n magyar, a Színművészeti Egyetemen drámatanári, a Pécsi Tanárképzőn oboa szakot végzett. 2006-ban tette ismertté a kortárs irodalomban első verseskötete, az Irgalmasvérnő.
További verseskötetei: nincs új üzenet (2007), Üdvtörténeti lexikon (2009), Koncentrikus korok (2012) Négyszög (2014)

Főbb díjai: Artisjus Irodalmi díj 2007 Déry Tibor jutalom, 2008 Zelk Zoltán-díj 2012 József Attila-díj 2012

Első regénye 2008-ban jelent meg A keresztanya címmel, második regénye 2017-ben A Halál milongát táncol.
Ez a harmadik prózakötete.
Kókai János művei
Konczek József művei
Kürti László művei
Lackfi János művei
Ladik Katalin művei
Lászlóffy Csaba művei
Lehóczky Ágnes művei
Léka Géza művei
Loschitz Ferenc művei
Makkai Ádám művei
Markó Béla művei
Marno János művei
Miké Földes művei
Mile Zsigmond Zsolt művei
Oravecz Péter művei
Papp-Für János művei
Payer Imre művei
Péntek Imre művei
Petőcz András művei
Pintér Lajos művei
Pollágh Péter művei
Rónai-Balázs Zoltán művei
Schiff Júlia művei
Serfőző Simon művei
Simon Adri művei
A szerzőről
Szabó T. Anna művei
Szabó T. Anna

Szabó T. Anna 1972-ben született Kolozsváron. 1987 óta él Magyarországon. Költő, író, műfordító.

Fontosabb díjai

Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2001), József Attila-díj (2002), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005), a Tokaji Írótábor díja (2005), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006), az Akademie der Künste Berlin – Junge Akademie ösztöndíja (2006), a Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában (2006), az ULNÖ Krems ösztöndíja (2007), Az Év Gyermekkönyv Műfordítója 2012 (2013), Bárka-díj (2018)
A szerzőről
Szálinger Balázs művei
Szálinger Balázs

1978-ban született Keszthelyen. Költő, író, drámaíró, évekig a Héviz folyóirat szerkesztője volt.

Fontosabb díjai

Sziveri János-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2000), Petőfi-díj (2001), Bródy Sándor-díj (2001), Szép Ernő-jutalom (2008), Junior Prima Díj irodalom kategória (2008), József Attila-díj (2010), Quasimodo Emlékdíj (2010), Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért díj (2010), Szépíró Díj (2013), Artisjus Irodalmi Díj (2013), Bűrka-díj (2019)
Székelyhídi Zsolt művei
Szentmártoni János művei
Szepesi Attila művei
Szondi György művei
A szerzőről
Szőcs Géza művei
1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Erdélyi magyar költő, politikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon.

1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)

Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
Takács Zsuzsa művei
Tandori Dezső művei
Tari István művei
A szerzőről
Térey János művei
1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. 1998 óta szabadfoglalkozású író.

Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.

2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.

Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.

Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.

2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.

Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.

Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.

2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.

Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)

Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
A szerzőről
Tóth Krisztina művei
Tóth Krisztina

1967-ben született Budapesten. Író, költő, műfordító, drámaíró.

Fontosabb díjai

Radnóti-díj (1990), Soros-ösztöndíj (1992, 1999), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1993), Illyés Gyula-díj (1994), Graves-díj (1996), Déry-jutalom (1996), József Attila-díj (2000), Vas István-díj (2001), Palládium-díj (2002), Szépírók Társaságának Díja (2005), Gemini-díj (2005), Castel Goffredo irodalmi különdíja (2006), Márai Sándor-díj (2007), Quasimodo-emlékdíj (2008), Magyar Köztársaság babérkoszorúja díj (2009), Artisjus Irodalmi Díj (2010), Bárka-díj (2010), Alföld-díj (2014)
Turcsány Péter művei
Turczi István művei
A szerzőről
Ughy Szabina művei
Ughy Szabina (1985) Bella István-díjas író, szerkesztő, irodalomteraputa. Korábban két verseskötete (Külső protézis, 2014, Séták peremvidéken, 2015) és egy regénye (A gránátalma íze, 2018) jelent meg. 2008-tól rendszeresen publikál verseket, prózai szövegeket, recenziókat, beszámolókat, interjúkat különféle folyóiratokban, hetilapokban. Verseit évek óta beválogatják Az év versei és a Szép versek antológiákba. Műveit angol, bolgár, orosz, olasz, spanyol nyelvekre fordították le. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott magyar-újságírás szakon, de emellett elvégezte a Lackfi János és Vörös István vezette Kreatív írás specializációt is. 2011-ben egy évet Erasmus-ösztöndíjjal Szicíliában, Cataniában töltött, ahol film- és irodalomtörténeti kurzusokat hallgatott. 2013-ban Bach Máté fotóssal közösen létrehozta A pesti nő oldalt, ahová Budapesten élő nőkkel készített interjúkat több mint két éven keresztül. 2018 óta a Móra Kiadó irodalmi szerkesztője. Emellett közel öt éve vezet irodalomterápiás önismereti csoportokat Budapesten és Brüsszelben.
Vári Fábián László művei
A szerzőről
Vass Tibor művei
Vass Tibor 1968-ban, Miskolcon született. Hernádkakon él. Költő, képzőművész, 2004-től a Spanyolnátha művészeti folyóirat (spanyolnatha.hu) alapító főszerkesztője. Nyíregyházán, tanító-népművelés szakon végzett (1989). Kassák- (1995), Szabó Lőrinc- (2003), József Attila-díjas (2009), a Tokaji Írótábor Hordó-díjasa (2019).
Díjazta a Közép-Kelet-Európai Nemzetközi Mail Art Kiállítás (fődíj, 1995), a XXI. Országos Grafikai Biennálé (közönségdíj, 2002), a Miskolci Téli Tárlat (2005), a Matricák, Kisméretű Elektrográfiák Nemzetközi Kiállítása (2017).
Tagja a Magyar Írószövetségnek (1995-), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (1996-), a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesületnek (1996-), a Szépírók Társaságának (2005-), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának (2006-), a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének (2014-). Alapító tagja Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztály, Bohár András Körének (2007-), a Magyar Elektrográfiai Társaságnak (2001-), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Szépíró Tagozatának (2009-), a Magyar Írószövetség Digitális Munkacsoportjának (2014-). A Magyar Küldeményművészeti Társaság alapító elnöke (2015-). A Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Biennálé (2006-), az Önök kerték Spanyolnátha Kertfesztivál (2008-), a Spanyolnátha Nemzetközi Mail Art Művésztelep (2015-), és a Spanyolnátha Műhelytábor (2010-) alapító főszervezője, a SPriNt Tanoda projektvezetője (2014-).
A Nemzeti Kulturális Alap és Miskolc város alkotói ösztöndíját több alkalommal elnyerte.
Dolgozott az Új Bekezdés Könyvek (1992-1996) és az Időjelek művészeti almanach alapító főszerkesztőjeként (1993-1995), az Észak-Magyarország Literátor, a Déli Hírlap Provincia című irodalmi melléklete (1994), a Hajdú-Bihari Napló, a Kelet-Magyarország, és az Észak-Magyarország közös melléklete irodalmi rovatának szerkesztőjeként (1997-1998). 1995-1997 és 2001-2005 között az Új Holnap, társadalmi, irodalmi folyóirat irodalmi szerkesztője volt. 1999-től a Parnasszus költészeti folyóirat, 2007-től a Parnasszus Kiadó munkatársa, 2009-től a Spanyolnátha Könyvek alapító sorozatszerkesztője.
Legutóbbi kötetei: A Nagy Bibin (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2014); A Nagy Bibin és a műlovarnő (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2016); El, Kondor, pláza (versek, elektrográfiák, Spanyolnátha, 2018).
Legutóbbi önálló kiállításai: Magyar Elektrográfiai Társaság Galériája (Budapest, 2015), Nagyvárad (Szigligeti Színház, 2015), Művészetek Háza (Szekszárd, 2015), Comenius Campus (Sárospatak, 2016), Herman Ottó Múzeum-Miskolci Galéria (2018).
Róla szóló irodalom: Szalai Zsolt: Sem.Rendszer – a nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében.

Fotó: Vass Levente
Villányi László művei
Vörös István művei
Zsávolya Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet