kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábrányi Emil - Háborus versek könyve [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/350/4632350.jpg "Ábrányi Emil - Háborus versek könyve [antikvár]")
Háborus versek könyve [antikvár]
Ábrányi Emil, Ambrus Balázs, Balla Ignác, Büky György, Czóbel Minka, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Endrődi Béla, Endrődi Sándor, Falu Tamás, Farkas Imre, Feleki Sándor, Franyó Zoltán, Gábor Andor, Gács Demeter, Gyökössy Endre, Harsányi Lajos, Havas István, Ifj. Gaal Mózes, Jakab Ödön, Jászay-Horváth Elemér, Juhász Gyula, Kárpáti Aurél, Kiss Imre, Kiss Menyhért, Kosztolányi Dezső, Kovásznay Erzsi, Kozma Andor, Lenkei Henrik, Lévay József, Lovászy Károly, Molnár Jenő, Móra Ferenc, Nádas Sándor, Nagy Endre, Oláh Gábor, Pakots József, Pásztor Árpád, Peterdi Andor, Radó Antal, Rákosi Viktor, Rédey Tivadar, Reichard Piroska, Sajó Sándor, Sas Ede, Somlyó Zoltán, Szász Károly, Szávay Gyula, Szávay Zoltán, Szegedy Miklós, Szentimrey Jenő, Szép Ernő, Váradi Antal, Varságh János, Vértessy Gyula, Zilahy Lajos
Egy kis előszóféle.
Régi mesebeszéd az, hogy "a fegyverek zajában hallgatnak a Múzsák". A Múzsák ma már nem egyszer maguk is hadakoznak.
Az a hasonlat is sántikál, hogy "a viharban csak a békák kuruttyolnak, a fülemüle hallgat". A Tyrtaeusok és Petőfik példája mást bizonyít.
Mást bizonyít, hangos cáfolat gyanánt ez a verseskönyv is.
Bölcs előrelátásból sietek ugyan elébe vágni egynémely rosszmáju kritikusnak azzal a beismerésemmel, hogy ez a verseskönyv se' mind fülemüle-ének: de jó lélekkel és...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4960 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Egy kis előszóféle.
Régi mesebeszéd az, hogy "a fegyverek zajában hallgatnak a Múzsák". A Múzsák ma már nem egyszer maguk is hadakoznak.
Az a hasonlat is sántikál, hogy "a viharban csak a békák kuruttyolnak, a fülemüle hallgat". A Tyrtaeusok és Petőfik példája mást bizonyít.
Mást bizonyít, hangos cáfolat gyanánt ez a verseskönyv is.
Bölcs előrelátásból sietek ugyan elébe vágni egynémely rosszmáju kritikusnak azzal a beismerésemmel, hogy ez a verseskönyv se' mind fülemüle-ének: de jó lélekkel és tiszta szívvel vállalom érte a felelősséget, hogy nem is - békakuruttyolás!
Termékadatok
Cím: Háborus versek könyve [antikvár]
Szerző:
Ábrányi Emil
,
Ambrus Balázs
,
Balla Ignác
,
Büky György
,
Czóbel Minka
,
Dutka Ákos
,
Emőd Tamás
,
Endrődi Béla
,
Endrődi Sándor
,
Falu Tamás
,
Farkas Imre
,
Feleki Sándor
,
Franyó Zoltán
,
Gábor Andor
,
Gács Demeter
,
Gyökössy Endre
,
Harsányi Lajos
,
Havas István
,
Ifj. Gaal Mózes
,
Jakab Ödön
,
Jászay-Horváth Elemér
,
Juhász Gyula
,
Kárpáti Aurél
,
Kiss Imre
,
Kiss Menyhért
,
Kosztolányi Dezső
,
Kovásznay Erzsi
,
Kozma Andor
,
Lenkei Henrik
,
Lévay József
,
Lovászy Károly
,
Molnár Jenő
,
Móra Ferenc
,
Nádas Sándor
,
Nagy Endre
,
Oláh Gábor
,
Pakots József
,
Pásztor Árpád
,
Peterdi Andor
,
Radó Antal
,
Rákosi Viktor
,
Rédey Tivadar
,
Reichard Piroska
,
Sajó Sándor
,
Sas Ede
,
Somlyó Zoltán
,
Szász Károly
,
Szávay Gyula
,
Szávay Zoltán
,
Szegedy Miklós
,
Szentimrey Jenő
,
Szép Ernő
,
Váradi Antal
,
Varságh János
,
Vértessy Gyula
Zilahy Lajos
Kiadó: Singer és Wolfner Kiadása
Kötés: Vászon
Méret: 130 mm x 170 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............