Boltjaink

  | 

Fizetés és szállítás

  | 

Segítség

  | 

Hírlevél

  |  Help
 
kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Könyv
Film
Zene
Kotta
Hangoskönyv
eKönyv
Antikvár
Játék
Ajándék
Akciók
Újdonságok
Előrendelhető

Főoldal   >   Antikvár   >   Szépirodalom   >  

Versek, eposzok

x
Ábrányi Emil - Magyar költők I-II. [antikvár]

Magyar költők I-II. [antikvár]

Ábrányi Emil, Ady Endre, Amade László, Ányos Pál, Áprily Lajos, Arany János, Arany László, Babits Mihály, Bacsányi János, Bajza József, Balassa Bálint, Barcsai-Fehér Géza, Bárd Miklós, Baróti Szabó Dávid, Bartók Lajos, Beniczki Péter, Berzsenyi Dániel, Bodor Aladár, Boross Sándor, Csengey Gusztáv, Csokonai Vitéz Mihály, Czuczor Gergely, Dalmady Győző, Darmay Viktor, Dayka Gábor, Dóczi Lajos, Dömötör János, Dukai Takács Judit, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Endrődi Sándor, Erdélyi János, Erdélyi József, Erdős Renée, Falu Tamás, Faludi Ferenc, Farkas Antal, Farkas Imre, Forbáth Sándor, Fóthy János, Garay János, Gárdonyi Géza, Gáspár Imre, Gáspár Jenő, Gellért Oszkár, Greguss Ágost, Gyóni Géza, Gyökössy Endre, Gyöngyösi István, György Vilmos, Gyulai Pál, Haraszthy Lajos, Harsányi Kálmán, Harsányi Lajos, Havas István, Heltai Jenő, Horváth Ákos, Ifj. Szász Károly, Ignotus, Indali Gyula, Jakab Ödön, Jászai-Horváth Elemér, Jókai Mór, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kazinczy Ferenc, Kemény Simon, Kerényi Frigyes, Kis János, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Komjáthy Jenő, Komócsy József, Kozma Andor, Kölcsey Ferenc, Kriza János, Lampérth Géza, Lauka Gusztáv, Lendvai István, Lévay József, Lisznyai (Damó) Kálmán, Londesz Elek, Lovász Pál, Lőrinczy György, M. Szabolcsi Erzsébet, Madách Imre, Madai Gyula, Majthényi György, Makai Emil, Marconnay Tibor, Marton Ferenc, Mécs László, Miklós Jenő, Mindszenty Gedeon, Móra Ferenc, Móra István, Nadányi Zoltán, Nagy Emma, Nagy Zoltán, Oláh Gábor, Orczy Lőrinc, Palágyi Lajos, Pálóczi Horváth Ádám, Pap Benedek, Pap Endre, Papp Zoltán, Papp-Váry Elemérné, Pásztor Árpád, Péczeli József, Peterdi Andor, Petőfi Sándor, Petri Mór, Petrőczy Kata Szidónia, Pósa Lajos, R. Berde Mária, Radó Antal, Rájnis József, Rédey Tivadar, Reichard Piroska, Reményi Sándor, Révai Miklós, Rimay János, Rudnyánszky Gyula, Sajó Sándor, Sárközi György, Sárosy Gyula, Sík Sándor, Somlyó Zoltán, Sujánszky Antal, Szabados Ede, Szabó Lőrinc, Szabolcska Mihály, Szalay Fruzina, Szász Károly, Szathmáry István, Szávay Gyula, Szegedi István, Székács József, Szemere Pál, Szenczi Molnár Albert, Szentjóbi Szabó László, Szentmihályi Mihály, Szentmiklóssy Alajos, Szép Ernő, Szerémi Illyés, Sziklay Szeréna, Szilágyi Dezső, Szilágyi Géza, Tárkányi Béla, Telekes Béla, Terescsényi György, Térey Sándor, Tinódi Sebestyén, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Tóth Árpád, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Ujfalvi Krisztina, Vachott Sándor, Vajda János, Vályi Nagy Géza, Váradi Antal, Vargha Gyula, Varságh János, Vásárhelyi András, Végvári, Verseghy Ferenc, Veszelei Károly, Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Vörösmarty Mihály, Zalár József, Zempléni Árpád, Zilahy (Kiss) Károly, Zilahy Lajos, Zrínyi Miklós

 
A "Magyar Népművelés Könyvei" között íme megjelent az a könyv, amely költői irodalmunk remekeiből összeállított gyűjteményt, költői anthológiát nyújt a nemzet számára. A magyar főváros közönsége lelkes áldozatkészséggel vállalta e könyv kiadását. Különös örömére szolgál, hogy a magyar szív és lélek legszebb virágaiból fűzött koszorú ez a könyv, melynek a nemzet legszélesebb rétegei közé való eljuttatását lehetővé teszi. Az a város adja ki a könyvet, amely mindenkor a...
Bővebb ismertető  |  Termékadatok  |  A szerzőről  |  Bolti készlet  |  Vélemények
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Bolti készlet  
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető Termékadatok A szerzőről Bolti készlet Vélemények
Bővebb ismertető
A "Magyar Népművelés Könyvei" között íme megjelent az a könyv, amely költői irodalmunk remekeiből összeállított gyűjteményt, költői anthológiát nyújt a nemzet számára. A magyar főváros közönsége lelkes áldozatkészséggel vállalta e könyv kiadását. Különös örömére szolgál, hogy a magyar szív és lélek legszebb virágaiból fűzött koszorú ez a könyv, melynek a nemzet legszélesebb rétegei közé való eljuttatását lehetővé teszi. Az a város adja ki a könyvet, amely mindenkor a világosságnak, erénynek, az építő-, alkotókészségnek és tudásnak volt a hirdetője. A magyar főváros valóban szíve akart lenni nemzetének, melynek nagyságát, fényét köszönheti. Az irodalmi úttörés apostolai innen szólottak az országhoz, hogy nyelvével együtt megmentsék a magyart. Irodalmi központtá tették a várost, honnan az egész nemzetre szerteáradt műveik által mindaz, ami fennkölt, igaz, nemes, lelket gyújtó és szent akarat nevelő. A nemzeti újjászületés és nemzeti haladás nagy eszméi innen indultak el hódító útjukra Széchenyi, Kossuth műveiben, s 1848 márciusában itt harsant fel elemi erővel a nemzeti újjászületés örömujjongása. A borús, nehéz idők szomorú éveiben innen keltek szárnyra a vígasztaló, csüggedéstől óvó, jobb jövővel bíztató hangok költőink, közéletünk nagyjainak, tudósaink ajkáról. Az ország szellemi és anyagi fejlődésének korszerű gondolatai, az egyetemes és nemzeti tudományosság vívmányai azután is mindig Budapestről terjedtek szét. S ha hazánk megérdemli a nemes értelemben vett "európai" jelzőt, jórészt annak köszönheti, hogy fővárosa méltóan fogta fel vezéri hivatását. Ezért adja ki áldozatkész örömmel ezt a gyűjteményt a főváros közönsége.

Termékadatok

Cím: Magyar költők I-II. [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Ady Endre , Amade László , Ányos Pál , Áprily Lajos , Arany János , Arany László , Babits Mihály , Bacsányi János , Bajza József , Balassa Bálint , Barcsai-Fehér Géza , Bárd Miklós , Baróti Szabó Dávid , Bartók Lajos , Beniczki Péter , Berzsenyi Dániel , Bodor Aladár , Boross Sándor , Csengey Gusztáv , Csokonai Vitéz Mihály , Czuczor Gergely , Dalmady Győző , Darmay Viktor , Dayka Gábor , Dóczi Lajos , Dömötör János , Dukai Takács Judit , Dutka Ákos , Emőd Tamás , Endrődi Sándor , Erdélyi János , Erdélyi József , Erdős Renée , Falu Tamás , Faludi Ferenc , Farkas Antal , Farkas Imre , Forbáth Sándor , Fóthy János , Garay János , Gárdonyi Géza , Gáspár Imre , Gáspár Jenő , Gellért Oszkár , Greguss Ágost , Gyóni Géza , Gyökössy Endre , Gyöngyösi István , György Vilmos , Gyulai Pál , Haraszthy Lajos , Harsányi Kálmán , Harsányi Lajos , Havas István , Heltai Jenő , Horváth Ákos , Ifj. Szász Károly , Ignotus , Indali Gyula , Jakab Ödön , Jászai-Horváth Elemér , Jókai Mór , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Kazinczy Ferenc , Kemény Simon , Kerényi Frigyes , Kis János , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss József , Komjáthy Jenő , Komócsy József , Kozma Andor , Kölcsey Ferenc , Kriza János , Lampérth Géza , Lauka Gusztáv , Lendvai István , Lévay József , Lisznyai (Damó) Kálmán , Londesz Elek , Lovász Pál , Lőrinczy György , M. Szabolcsi Erzsébet , Madách Imre , Madai Gyula , Majthényi György , Makai Emil , Marconnay Tibor , Marton Ferenc , Mécs László , Miklós Jenő , Mindszenty Gedeon , Móra Ferenc , Móra István , Nadányi Zoltán , Nagy Emma , Nagy Zoltán , Oláh Gábor , Orczy Lőrinc , Palágyi Lajos , Pálóczi Horváth Ádám , Pap Benedek , Pap Endre , Papp Zoltán , Papp-Váry Elemérné , Pásztor Árpád , Péczeli József , Peterdi Andor , Petőfi Sándor , Petri Mór , Petrőczy Kata Szidónia , Pósa Lajos , R. Berde Mária , Radó Antal , Rájnis József , Rédey Tivadar , Reichard Piroska , Reményi Sándor , Révai Miklós , Rimay János , Rudnyánszky Gyula , Sajó Sándor , Sárközi György , Sárosy Gyula , Sík Sándor , Somlyó Zoltán , Sujánszky Antal , Szabados Ede , Szabó Lőrinc , Szabolcska Mihály , Szalay Fruzina , Szász Károly , Szathmáry István , Szávay Gyula , Szegedi István , Székács József , Szemere Pál , Szenczi Molnár Albert , Szentjóbi Szabó László , Szentmihályi Mihály , Szentmiklóssy Alajos , Szép Ernő , Szerémi Illyés , Sziklay Szeréna , Szilágyi Dezső , Szilágyi Géza , Tárkányi Béla , Telekes Béla , Terescsényi György , Térey Sándor , Tinódi Sebestyén , Tolnai Lajos , Tompa Mihály , Tóth Árpád , Tóth Endre , Tóth Kálmán , Ujfalvi Krisztina , Vachott Sándor , Vajda János , Vályi Nagy Géza , Váradi Antal , Vargha Gyula , Varságh János , Vásárhelyi András , Végvári , Verseghy Ferenc , Veszelei Károly , Virág Benedek , Vitkovics Mihály , Vörösmarty Mihály , Zalár József , Zempléni Árpád , Zilahy (Kiss) Károly , Zilahy Lajos Zrínyi Miklós
Kiadó: Budapest Székesfőváros Közönsége
Kötés: Félvászon
Méret: 160 mm x 230 mm
Ábrányi Emil művei
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Amade László művei
Ányos Pál művei
Áprily Lajos művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Arany László művei
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.

1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.

Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.

Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.

Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.

Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).

1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.

Neje Szalay Gizella volt.
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Bacsányi János művei
Bajza József művei
Balassa Bálint művei
Barcsai-Fehér Géza művei
Bárd Miklós művei
Baróti Szabó Dávid művei
Bartók Lajos művei
Beniczki Péter művei
Berzsenyi Dániel művei
Bodor Aladár művei
Boross Sándor művei
Csengey Gusztáv művei
Csokonai Vitéz Mihály művei
Czuczor Gergely művei
Dalmady Győző művei
Darmay Viktor művei
Dayka Gábor művei
Dóczi Lajos művei
Dömötör János művei
Dukai Takács Judit művei
Dutka Ákos művei
Emőd Tamás művei
Endrődi Sándor művei
Erdélyi János művei
Erdélyi József művei
A szerzőről
Erdős Renée művei
Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina író, költő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.
Falu Tamás művei
Faludi Ferenc művei
Farkas Antal művei
Farkas Imre művei
Forbáth Sándor művei
Fóthy János művei
Garay János művei
A szerzőről
Gárdonyi Géza művei
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.

Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.

Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.

1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.

Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.

Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.

Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gáspár Imre művei
Gáspár Jenő művei
Gellért Oszkár művei
Greguss Ágost művei
Gyóni Géza művei
Gyökössy Endre művei
Gyöngyösi István művei
György Vilmos művei
Gyulai Pál művei
Haraszthy Lajos művei
Harsányi Kálmán művei
Harsányi Lajos művei
Havas István művei
Heltai Jenő művei
Horváth Ákos művei
Ifj. Szász Károly művei
Ignotus művei
Indali Gyula művei
Jakab Ödön művei
Jászai-Horváth Elemér művei
Jókai Mór művei
Juhász Gyula művei
Kaffka Margit művei
Kazinczy Ferenc művei
Kemény Simon művei
Kerényi Frigyes művei
Kis János művei
Kisfaludy Károly művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss József művei
Komjáthy Jenő művei
Komócsy József művei
Kozma Andor művei
Kölcsey Ferenc művei
Kriza János művei
Lampérth Géza művei
Lauka Gusztáv művei
Lendvai István művei
Lévay József művei
Lisznyai (Damó) Kálmán művei
Londesz Elek művei
Lovász Pál művei
Lőrinczy György művei
M. Szabolcsi Erzsébet művei
Madách Imre művei
Madai Gyula művei
Majthényi György művei
Makai Emil művei
Marconnay Tibor művei
Marton Ferenc művei
Mécs László művei
Miklós Jenő művei
Mindszenty Gedeon művei
A szerzőről
Móra Ferenc művei
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)

Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.

Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.

Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).

Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
Móra István művei
Nadányi Zoltán művei
Nagy Emma művei
Nagy Zoltán művei
Oláh Gábor művei
Orczy Lőrinc művei
Palágyi Lajos művei
Pálóczi Horváth Ádám művei
Pap Benedek művei
Pap Endre művei
Papp Zoltán művei
Papp-Váry Elemérné művei
Pásztor Árpád művei
Péczeli József művei
Peterdi Andor művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Petri Mór művei
Petrőczy Kata Szidónia művei
A szerzőről
Pósa Lajos művei
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.

Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
R. Berde Mária művei
Radó Antal művei
Rájnis József művei
Rédey Tivadar művei
Reichard Piroska művei
Reményi Sándor művei
Révai Miklós művei
Rimay János művei
Rudnyánszky Gyula művei
Sajó Sándor művei
Sárközi György művei
Sárosy Gyula művei
Sík Sándor művei
Somlyó Zoltán művei
Sujánszky Antal művei
Szabados Ede művei
Szabó Lőrinc művei
Szabolcska Mihály művei
Szalay Fruzina művei
Szász Károly művei
Szathmáry István művei
Szávay Gyula művei
Szegedi István művei
Székács József művei
Szemere Pál művei
Szenczi Molnár Albert művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szentmihályi Mihály művei
Szentmiklóssy Alajos művei
Szép Ernő művei
Szerémi Illyés művei
Sziklay Szeréna művei
Szilágyi Dezső művei
Szilágyi Géza művei
Tárkányi Béla művei
Telekes Béla művei
Terescsényi György művei
Térey Sándor művei
Tinódi Sebestyén művei
Tolnai Lajos művei
Tompa Mihály művei
Tóth Árpád művei
Tóth Endre művei
Tóth Kálmán művei
Ujfalvi Krisztina művei
Vachott Sándor művei
Vajda János művei
Vályi Nagy Géza művei
Váradi Antal művei
Vargha Gyula művei
Varságh János művei
Vásárhelyi András művei
Végvári művei
Verseghy Ferenc művei
Veszelei Károly művei
Virág Benedek művei
Vitkovics Mihály művei
Vörösmarty Mihály művei
Zalár József művei
Zempléni Árpád művei
Zilahy (Kiss) Károly művei
Zilahy Lajos művei
Zrínyi Miklós művei
Bolti készlet  
Vélemény:
ÜZLETI PARTNEREINK
Líra Nagykereskedés
Kiadó Kereskedelmi rendszer
LÍRA CSOPORT KIADÓI
Athenaeum Kiadó
Corvina Kiadó
General Press Könyvkiadó
Magvető Kiadó
Manó Könyvek Kiadó
Menő Könyvek Kiadó
Partvonal Kiadó
Rózsavölgyi és Társa Kiadó
Szépmíves Könyvek Kiadó
LÍRA KÖNYV
Magunkról
Karrier
Líra bolthálózat
Líra Könyvklub
Törzsvásárlói rendszer
Líra nagykereskedelem
Hirdetési lehetőségek
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet   
Belépek a fiókomba!
Elfelejtett jelszó
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............
x