Boltjaink

  | 

Fizetés és szállítás

  | 

Segítség

  | 

Hírlevél

  |  Help
 
kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Könyv
Film
Zene
Kotta
Hangoskönyv
eKönyv
Antikvár
Játék
Ajándék
Akciók
Újdonságok
Előrendelhető

Főoldal   >   Antikvár   >   Szépirodalom   >  

Versek, eposzok

x
Ábrányi Emil - Magyar versek könyve [antikvár]

Magyar versek könyve [antikvár]

Ábrányi Emil, Ady Endre, Ányos Pál, Apáti Ferenc, Arany János, Arany László, Aranyosrákosi Székely Sándor, Babits Mihály, Bacsányi János, Bajza József, Barcsay Ábrahám, Bárd Miklós, Báró Amade László, Báró Eötvös József, Báró Orczy Lőrinc, Baróti Szabó Dávid, Bartók Lajos, Batizi András, Beniczky Péter, Bernáth Gáspár, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bornemisza Péter, Boruth Elemér, Csáti Demeter, Csató Pál, Csengey Gusztáv, Csepreghy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Czuczor Gergely, Dalmady Győző, Dávid Ferenc, Dayka Gábor, Debreczeni Márton, Dömötör János, Dsida Jenő, Dukai Takách Judit, E. Kovács Gyula, Édes Gergely, Endrődi Sándor, Erdélyi János, Faludi Ferenc, Fazekas Mihály, Ferenczy Teréz, Földi János, Garay János, Gárdonyi Géza, Greguss Ágost, gróf Gvadányi József, Gróf Kohári István, Gróf Liszti László, Gróf Ráday Gedeon, Gróf Teleki Ferenc, Gróf Zrínyi Miklós, Gyergyai Albert, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Gyöngyössi János, Győry Vilmos, Gyulai Pál, Harsányi Kálmán, Helmeczy Mihály, Horváth János, Ilosvai Selymes Péter, Jakab Ödön, Jókai Mór, József Attila, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kecskeméti Vég Mihály, Kerényi Frigyes, Kis János, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Komjáthy Jenő, Kosztolányi Dezső, Kovács József, Kozma Andor, Kődi Farkas János, Kölcsey Ferenc, Köröspataki János, Kőszeghi Pál, Kriza János, Kunoss Endre, Lampérth Géza, Lengyel, Lévay József, Lisznyai Kálmán, Losonczy László, Madách Imre, Majthényi Flóra, Makai Emil, Mátyási József, Mentovich Ferenc, Mindszenty Gedeon, Nagy Imre, Nagy János, Oláh Gábor, Orosz Ádám, Pákh Albert, Palágyi Lajos, Pálmai Kálmán, Pálóczi Horváth Ádám, Pap Endre, Papp Zoltán, Papp-Váry Elemérné, Pázmándi Horvát Endre, Péczeli József, Petőfi Sándor, Petőfiné Szendrei Júlia, Petrőczy Kata Szidónia, Pósa Lajos, Rájnis József, Rátkay László, Reményik Sándor, Révai Miklós, Reviczky Gyula, Rimay János, Rudnyánszky Gyula, Sajó Sándor, Sárosy Gyula, Skaricza Máté, Sylvester János, Szabadkay Mihály, Szabolcska Mihály, Szakál Lajos, Szász Károly, Szávay Gyula, Szegedi Gergely, Szegedi Kis István, Székács József, Szemere Miklós, Szemere Pál, Szenczi Molnár Albert, Szentirmay Elemér, Szentiváni Mihály, Szentjóbi Szabó László, Szentmiklóssy Alajos, Szkhárosi Horvát András, Sztárai Mihály, Tárkányi Béla, Telegdi Kata, Thaly Kálmán, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Torkos László, Tóth Árpád, Tóth Kálmán, Tuba Mihály, Ujfavi Krisztina, Ungvárnémeti Tóth László, Vachott Sándor, Vajda János, Vargha Gyula, Varjas János, Vásárhelyi András, Verseghy Ferenc, Vilmányi Libécz Mihály, Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Vörösmarty Mihály, Zalár József, Zempléni Árpád

 
A Magyar Versek Könyve 1937-ben jelent meg először. Ez új kiadásban tartalma jelentékenyen megnőtt, s némi csekély mértékben ki is cserélődött. Megnövekedett, a kiadói jog felszabadulása folytán, első sorban Arany János számos költeményével, kitől az első kiadásban mindössze nyolc lírai darabot közölhettünk. A kiadó szívessége tette lehetővé, hogy Vajda János és Gyulai Pál verseiből is többet vehessünk fel az első kiadásbelinél. Az 1937 óta eltelt idő sok jeles költőnket kiragadta az élők...
Bővebb ismertető  |  Termékadatok  |  A szerzőről  |  Bolti készlet  |  Vélemények
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4060 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Bolti készlet  
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető Termékadatok A szerzőről Bolti készlet Vélemények
Bővebb ismertető
A Magyar Versek Könyve 1937-ben jelent meg először. Ez új kiadásban tartalma jelentékenyen megnőtt, s némi csekély mértékben ki is cserélődött. Megnövekedett, a kiadói jog felszabadulása folytán, első sorban Arany János számos költeményével, kitől az első kiadásban mindössze nyolc lírai darabot közölhettünk. A kiadó szívessége tette lehetővé, hogy Vajda János és Gyulai Pál verseiből is többet vehessünk fel az első kiadásbelinél. Az 1937 óta eltelt idő sok jeles költőnket kiragadta az élők sorából, s az ő hagyatékuk is illő helyet követel ma maga számára gyűjteményünkben, mely elvszerűleg csak már lezárult életpályák aratásából szemelget. Torkos László, Bárd Miklós, Oláh Gábor, Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Reményik Sándor, József Attila, Dsida Jenő e hat év legismertebb nevű költő-halottai. Vannak köztük olyanok, kiket koruknak irántuk tanúsított figyelme maga is már bizonyos történeti jelentőséghez juttatott, ezeket lehetőleg nyomatékos bő anyaggal igyekeztünk képviseltetni, s e végből inkább egészen mellőztünk más, szintén mostanában elköltözött, de kisebb jelentőségű írókat. Arany Jánoséival együtt az ő verseik jelentik az új kiadás anyagának fő szaporulatát.

Termékadatok

Cím: Magyar versek könyve [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Ady Endre , Ányos Pál , Apáti Ferenc , Arany János , Arany László , Aranyosrákosi Székely Sándor , Babits Mihály , Bacsányi János , Bajza József , Barcsay Ábrahám , Bárd Miklós , Báró Amade László , Báró Eötvös József , Báró Orczy Lőrinc , Baróti Szabó Dávid , Bartók Lajos , Batizi András , Beniczky Péter , Bernáth Gáspár , Berzsenyi Dániel , Bessenyei György , Bornemisza Péter , Boruth Elemér , Csáti Demeter , Csató Pál , Csengey Gusztáv , Csepreghy Ferenc , Csokonai Vitéz Mihály , Czuczor Gergely , Dalmady Győző , Dávid Ferenc , Dayka Gábor , Debreczeni Márton , Dömötör János , Dsida Jenő , Dukai Takách Judit , E. Kovács Gyula , Édes Gergely , Endrődi Sándor , Erdélyi János , Faludi Ferenc , Fazekas Mihály , Ferenczy Teréz , Földi János , Garay János , Gárdonyi Géza , Greguss Ágost , gróf Gvadányi József , Gróf Kohári István , Gróf Liszti László , Gróf Ráday Gedeon , Gróf Teleki Ferenc , Gróf Zrínyi Miklós , Gyergyai Albert , Gyóni Géza , Gyöngyösi István , Gyöngyössi János , Győry Vilmos , Gyulai Pál , Harsányi Kálmán , Helmeczy Mihály , Horváth János , Ilosvai Selymes Péter , Jakab Ödön , Jókai Mór , József Attila , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Katona József , Kazinczy Ferenc , Kecskeméti Vég Mihály , Kerényi Frigyes , Kis János , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss József , Komjáthy Jenő , Kosztolányi Dezső , Kovács József , Kozma Andor , Kődi Farkas János , Kölcsey Ferenc , Köröspataki János , Kőszeghi Pál , Kriza János , Kunoss Endre , Lampérth Géza , Lengyel , Lévay József , Lisznyai Kálmán , Losonczy László , Madách Imre , Majthényi Flóra , Makai Emil , Mátyási József , Mentovich Ferenc , Mindszenty Gedeon , Nagy Imre , Nagy János , Oláh Gábor , Orosz Ádám , Pákh Albert , Palágyi Lajos , Pálmai Kálmán , Pálóczi Horváth Ádám , Pap Endre , Papp Zoltán , Papp-Váry Elemérné , Pázmándi Horvát Endre , Péczeli József , Petőfi Sándor , Petőfiné Szendrei Júlia , Petrőczy Kata Szidónia , Pósa Lajos , Rájnis József , Rátkay László , Reményik Sándor , Révai Miklós , Reviczky Gyula , Rimay János , Rudnyánszky Gyula , Sajó Sándor , Sárosy Gyula , Skaricza Máté , Sylvester János , Szabadkay Mihály , Szabolcska Mihály , Szakál Lajos , Szász Károly , Szávay Gyula , Szegedi Gergely , Szegedi Kis István , Székács József , Szemere Miklós , Szemere Pál , Szenczi Molnár Albert , Szentirmay Elemér , Szentiváni Mihály , Szentjóbi Szabó László , Szentmiklóssy Alajos , Szkhárosi Horvát András , Sztárai Mihály , Tárkányi Béla , Telegdi Kata , Thaly Kálmán , Tolnai Lajos , Tompa Mihály , Torkos László , Tóth Árpád , Tóth Kálmán , Tuba Mihály , Ujfavi Krisztina , Ungvárnémeti Tóth László , Vachott Sándor , Vajda János , Vargha Gyula , Varjas János , Vásárhelyi András , Verseghy Ferenc , Vilmányi Libécz Mihály , Virág Benedek , Vitkovics Mihály , Vörösmarty Mihály , Zalár József Zempléni Árpád
Kiadó: Magyar Szemle Társaság
Kötés: Félvászon
Méret: 160 mm x 230 mm
Ábrányi Emil művei
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Ányos Pál művei
Apáti Ferenc művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Arany László művei
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve „A délibábok hőse”.

1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként, nővére Arany Julianna volt.

Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.

Nem tudni, hogy Nagyszalonta és a szabadságharc emléke, illetve az ezt megelőző Petőfi-látogatások milyen módon befolyásolták az ifjú Arany Lászlót. Egy ilyen látogatás alkalmával írta hozzá Petőfi Sándor Arany Lacinak című versét. Ifjúi gondolkodásmódját a világosi fegyverletétel utáni évek és apja nagykőrösi tanárkodásának időszaka határozta meg. Magyarország történetének egyik legnehezebb korszaka volt ez. Ő azonban éppen ennek a tragikus időszaknak köszönhette azt a kitűnő iskolát, amilyen irodalmunkban valaha is osztályrészül jutott valakinek.

Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve A délibábok hőse (1873) című verses regény; hősével, a beszédes nevű Hübele Balázzsal megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított Pató Pál urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.

Apja halála után az 1885-ben Nagyszalontán megnyitott emlékszoba számára átadott több Arany János relikviát. Később ez a gyűjtemény képezte a szalontai Csonka toronyban 1899-ben kialakított Arany János Emlékmúzeum alapját. Sajtó alá rendezte apja irodalmi hagyatékát: Arany János hátrahagyott iratai és levelezése (1887–89).

1898-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. Csiky Gergely, Mikszáth Kálmán és a többi magyar író mind csak utána indultak el a realizmus útján, és csak kevesen érték el színvonalát.

Neje Szalay Gizella volt.
Aranyosrákosi Székely Sándor művei
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Bacsányi János művei
Bajza József művei
Barcsay Ábrahám művei
Bárd Miklós művei
Báró Amade László művei
Báró Eötvös József művei
Báró Orczy Lőrinc művei
Baróti Szabó Dávid művei
Bartók Lajos művei
Batizi András művei
Beniczky Péter művei
Bernáth Gáspár művei
Berzsenyi Dániel művei
Bessenyei György művei
Bornemisza Péter művei
Boruth Elemér művei
Csáti Demeter művei
Csató Pál művei
Csengey Gusztáv művei
Csepreghy Ferenc művei
Csokonai Vitéz Mihály művei
Czuczor Gergely művei
Dalmady Győző művei
Dávid Ferenc művei
Dayka Gábor művei
Debreczeni Márton művei
Dömötör János művei
Dsida Jenő művei
Dukai Takách Judit művei
E. Kovács Gyula művei
Édes Gergely művei
Endrődi Sándor művei
Erdélyi János művei
Faludi Ferenc művei
Fazekas Mihály művei
Ferenczy Teréz művei
Földi János művei
Garay János művei
A szerzőről
Gárdonyi Géza művei
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.

Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.

Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.

1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.

Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.

Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.

Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Greguss Ágost művei
gróf Gvadányi József művei
Gróf Kohári István művei
Gróf Liszti László művei
Gróf Ráday Gedeon művei
Gróf Teleki Ferenc művei
Gróf Zrínyi Miklós művei
Gyergyai Albert művei
Gyóni Géza művei
Gyöngyösi István művei
Gyöngyössi János művei
Győry Vilmos művei
Gyulai Pál művei
Harsányi Kálmán művei
Helmeczy Mihály művei
Horváth János művei
Ilosvai Selymes Péter művei
Jakab Ödön művei
Jókai Mór művei
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Juhász Gyula művei
Kaffka Margit művei
A szerzőről
Katona József művei
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.

Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.

Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal, átdolgozásokkal és eredeti darabok írásával szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.

1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott.

Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban meghalt. Szülei a Seress Pál ismerősüktől kért kölcsönpénzből temették el fiukat április 17-én.

Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Kazinczy Ferenc művei
Kecskeméti Vég Mihály művei
Kerényi Frigyes művei
Kis János művei
Kisfaludy Károly művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss József művei
Komjáthy Jenő művei
A szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.

Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).

Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.

1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.

1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.

1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kovács József művei
Kozma Andor művei
Kődi Farkas János művei
Kölcsey Ferenc művei
Köröspataki János művei
Kőszeghi Pál művei
Kriza János művei
Kunoss Endre művei
Lampérth Géza művei
Lengyel művei
Lévay József művei
Lisznyai Kálmán művei
Losonczy László művei
Madách Imre művei
Majthényi Flóra művei
Makai Emil művei
Mátyási József művei
Mentovich Ferenc művei
Mindszenty Gedeon művei
Nagy Imre művei
Nagy János művei
Oláh Gábor művei
Orosz Ádám művei
Pákh Albert művei
Palágyi Lajos művei
Pálmai Kálmán művei
Pálóczi Horváth Ádám művei
Pap Endre művei
Papp Zoltán művei
Papp-Váry Elemérné művei
Pázmándi Horvát Endre művei
Péczeli József művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Petőfiné Szendrei Júlia művei
Petrőczy Kata Szidónia művei
A szerzőről
Pósa Lajos művei
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.

Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Rájnis József művei
Rátkay László művei
Reményik Sándor művei
Révai Miklós művei
Reviczky Gyula művei
Rimay János művei
Rudnyánszky Gyula művei
Sajó Sándor művei
Sárosy Gyula művei
Skaricza Máté művei
Sylvester János művei
Szabadkay Mihály művei
Szabolcska Mihály művei
Szakál Lajos művei
Szász Károly művei
Szávay Gyula művei
Szegedi Gergely művei
Szegedi Kis István művei
Székács József művei
Szemere Miklós művei
Szemere Pál művei
Szenczi Molnár Albert művei
Szentirmay Elemér művei
Szentiváni Mihály művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szentmiklóssy Alajos művei
Szkhárosi Horvát András művei
Sztárai Mihály művei
Tárkányi Béla művei
Telegdi Kata művei
Thaly Kálmán művei
Tolnai Lajos művei
Tompa Mihály művei
Torkos László művei
Tóth Árpád művei
Tóth Kálmán művei
Tuba Mihály művei
Ujfavi Krisztina művei
Ungvárnémeti Tóth László művei
Vachott Sándor művei
Vajda János művei
Vargha Gyula művei
Varjas János művei
Vásárhelyi András művei
Verseghy Ferenc művei
Vilmányi Libécz Mihály művei
Virág Benedek művei
Vitkovics Mihály művei
Vörösmarty Mihály művei
Zalár József művei
Zempléni Árpád művei
Bolti készlet  
Vélemény:
ÜZLETI PARTNEREINK
Líra Nagykereskedés
Kiadó Kereskedelmi rendszer
LÍRA CSOPORT KIADÓI
Athenaeum Kiadó
Corvina Kiadó
General Press Könyvkiadó
Magvető Kiadó
Manó Könyvek Kiadó
Menő Könyvek Kiadó
Partvonal Kiadó
Rózsavölgyi és Társa Kiadó
Szépmíves Könyvek Kiadó
LÍRA KÖNYV
Magunkról
Karrier
Líra bolthálózat
Líra Könyvklub
Törzsvásárlói rendszer
Líra nagykereskedelem
Hirdetési lehetőségek
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet   
Belépek a fiókomba!
Elfelejtett jelszó
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............
x