kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ágh István - Szép versek 1975 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/26/4154026.jpg "Ágh István - Szép versek 1975 [antikvár]")
Szép versek 1975 [antikvár]
Ágh István, Banos János, Baranyi Ferenc, Bárdosi Németh János, Bede Anna, Bella István, Bisztray Ádám, Boda István, Bolgár György, Csanádi Imre, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Demény Ottó, Diószegi Sára, Dobai Péter, Erdélyi József, Fodor András, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Hajnal Anna, Hajnal Gábor, Hatvani Dániel, Héra Zoltán, Hidas Antal, Illyés Gyula, Jánosy István, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kalász László, Kalász Márton, Kálnoky László, Károlyi Amy, Képes Géza, Keresztury Dezső, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kiss Tamás, Kormos István, Ladányi Mihály, Lator László, Marsall László, Mátyás Ferenc, Mezei András, Nagy László, Nyilas Balázs, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Pákolitz István, Parancs János, Pilinszky János, Puszta Sándor, Raffai Sarolta, Rákos Sándor, Ratkó József, Rónay György, Schiller, Simon István, Simonyi Imre, Sipos Gyula, Solymos Ida, Somlyó György, Soós Zoltán, Szécsi Margit, Székely Magda, Szepesi Attila, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Tamkó Sirató Károly, Tandori Dezső, Toldalagi Pál, Tornai József, Tóth Bálint, Tóth Endre, Tóth Eszter, Utassy József, Vas István, Vasadi Péter, Veress Miklós, Vészi Endre, Vihar Béla, Weöres Sándor, Zelk Zoltán
Részlet a könyvből:
Ágh István
A világ közepén
Talán el sem mozdultam innen
ahol a Somló meg a Ság
csúcsai közt valaha álltam
világ közepén világ
mert mindent tudok a világról
harminc éve is ő fakadt
szirmát vigyorgatta búzánkból
a ripacs kispipacs
s a búzavirág és-derűje
medárdos borulat alatt
szarkaláb kékebb sarkantyúja
most is úgy őrzi hangomat
hallgatom nyárban mintha fáznék
apán volt így a tűz előtt
elévült tévesztett ajándék
kit menny helyett kapott a föld
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
770 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
Ágh István
A világ közepén
Talán el sem mozdultam innen
ahol a Somló meg a Ság
csúcsai közt valaha álltam
világ közepén világ
mert mindent tudok a világról
harminc éve is ő fakadt
szirmát vigyorgatta búzánkból
a ripacs kispipacs
s a búzavirág és-derűje
medárdos borulat alatt
szarkaláb kékebb sarkantyúja
most is úgy őrzi hangomat
hallgatom nyárban mintha fáznék
apán volt így a tűz előtt
elévült tévesztett ajándék
kit menny helyett kapott a föld
Termékadatok
Cím: Szép versek 1975 [antikvár]
Szerző:
Ágh István
,
Banos János
,
Baranyi Ferenc
,
Bárdosi Németh János
,
Bede Anna
,
Bella István
,
Bisztray Ádám
,
Boda István
,
Bolgár György
,
Csanádi Imre
,
Csoóri Sándor
,
Csorba Győző
,
Demény Ottó
,
Diószegi Sára
,
Dobai Péter
,
Erdélyi József
,
Fodor András
,
Garai Gábor
,
Gergely Ágnes
,
Hajnal Anna
,
Hajnal Gábor
,
Hatvani Dániel
,
Héra Zoltán
,
Hidas Antal
,
Illyés Gyula
,
Jánosy István
,
Jékely Zoltán
,
Juhász Ferenc
,
Kalász László
,
Kalász Márton
,
Kálnoky László
,
Károlyi Amy
,
Képes Géza
,
Keresztury Dezső
,
Kiss Anna
,
Kiss Benedek
,
Kiss Dénes
,
Kiss Tamás
,
Kormos István
,
Ladányi Mihály
,
Lator László
,
Marsall László
,
Mátyás Ferenc
,
Mezei András
,
Nagy László
,
Nyilas Balázs
,
Oravecz Imre
,
Orbán Ottó
,
Pákolitz István
,
Parancs János
,
Pilinszky János
,
Puszta Sándor
,
Raffai Sarolta
,
Rákos Sándor
,
Ratkó József
,
Rónay György
,
Schiller
,
Simon István
,
Simonyi Imre
,
Sipos Gyula
,
Solymos Ida
,
Somlyó György
,
Soós Zoltán
,
Szécsi Margit
,
Székely Magda
,
Szepesi Attila
,
Takács Imre
,
Takács Zsuzsa
,
Takáts Gyula
,
Tamás Menyhért
,
Tamkó Sirató Károly
,
Tandori Dezső
,
Toldalagi Pál
,
Tornai József
,
Tóth Bálint
,
Tóth Endre
,
Tóth Eszter
,
Utassy József
,
Vas István
,
Vasadi Péter
,
Veress Miklós
,
Vészi Endre
,
Vihar Béla
,
Weöres Sándor
Zelk Zoltán
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kötés: Vászon
ISBN: 9632701984
Méret: 130 mm x 190 mm
Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő.
Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.
Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.
Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.
1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.
2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.
Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.
Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.
1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.
2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
A Heves megyei Szajlán született 1943-ban. Jelenleg is ott él. Költő, író, műfordító. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb megújítója.
Fontosabb díjak
Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Fontosabb díjak
Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............