Neveléstan [antikvár]

A címlap őszintén megmondja, hogy ez a könyv mi akar lenni. Nem neveléstudományi kézikönyv; nincs benne sem kutatási eredmények összefoglalása, sem elvi ellentétek vitatkozó fejtegetése. Nem teljes neveléstan; a családi nevelés és az önnevelés, általában az iskolán kívül folyó nevelés kérdéseit csak az iskolával kapcsolatban érinti. Nem is gyakorlati utasítások részletes gyűjteménye, jóllehet a célja gyakorlati. Alakját és tartalmát az határozza meg, hogy az egész munkában az iskolai nevelés tudatossá tevése az irányító gondolat: első könyve óhajt lenni leendő és kezdő tanítóknak, visszavezetés az iskolai életbe, amelyet addig csak mint tanulók ismertek. Azt tartom itt most legfontosabbnak, hogy egy gondolatmenetben táruljon fel az ifjú pályatársak előtt az iskola egész élete. Lássák a művelődéspolitikai keretet, nyerjenek indítást elméleti meggondolásokra, eszméljenek rá a nevelés lélektani és egyéb nagy kérdéseire, de ne lássanak a neveléstanban pusztán vizsgálati anyagot. A képesítő vizsgálaton is tisztább jeleit adja képességének, akiben szempontok világosodtak meg, mint aki csak betanult valamit. Ez a felfogásom a magyarázata annak, hogy a könyv néhol egyenetlen: tapasztalt szakember feleslegesnek érezheti, hogy egyszerű dolgokról bővebben beszélek, egyes kérdéseket több helyen szóba hozok, ellenben csak pár szóval érintek nagy terjedelmű, tudományos kérdéseket, sőt hézagokat is hagytam. Mindez szándékosan történt a tájékozatlanabb olvasók kedvéért. A magamnak kiszabott feladat miatt nem lett volna helyes a könyvet sok irodalmi utalással terhelnem. Szükséges azonban felhívnom a figyelmet arra, hogy senkinek sem szabad megelégednie semmiféle tárgyban egyetlen könyv ismeretével.