Bővebb ismertető
Az idegenforgalom korunk egyik dinamikusan növekvő, mind jellegzetesebbé váló társadalmi jelensége. Századunkban alakultak ki azok a feltételek, amelyek lehetővé tették, hogy az idegenforgalom mind szélesebb területekre terjedjen ki, mind nagyobb tömegek legyenek részesei, világjelenséggé váljék. A kibontakozott tudományos-technikai forradalom két oldalról is segítette és segíti fejlődését: egyrészt megteremtette és folyamatosan növeli a turizmus műszaki-gazdasági alapjait, másrészt ösztönzi az ezirányú szükségletek kialakulását és erősödését.
A nemzetközi turistaérkezések száma 1950-ben a .világ lakosságának 1 %-át, 1960-ban 2,4 %-át, 1975-ben pedig már 5,4 %-át tette ki. Ennek kb. háromszorosára becsülhetők a belföldi-vendégérkezések. A hazai tájakat meglátogató és külföldre utazó turisták költését 1975-ben világméretekben mintegy 100 milliárd USA dollárra becsülték. Az elmúlt 25 év során évi 9-12 %-os növekedési ütemmel fejlődött, s ma már - az egyes országok fejlettségi fokától függően - a fogyasztási alap 1-9 %-a között mozog. Reálisan számolhatunk a következő negyedszázadban is e mutatók további növekedésével.
Az idegenforgalom a békés egymás mellett élés politikájának egyik legalkalmasabb megvalósítója, s ebben domborodik ki politikai jelentősége. A különböző országokba látogató néptömegek közvetlen érzékeléseik, tapasztalataik, a személyes érintkezésben nyert benyomásaik alapján bővítik látóköröket, reálisabban ítélik meg a jelenségeket. A hazai és külföldi történelmi és művészeti értékek, természeti sajátosságok és szépségek, más népek életmódjának és hagyományainak megismerése jelentősen hozzájárul a turisták ismereteinek gazdagításához, műveltségi színvonaluk emelkedéséhez.