Törékeny spektrum - Newton érvei és az autoritás képződése hálózatokban

Isaac Newton korszakalkotó felfedezéseivel a tudományos forradalom egyik legfényesebb alakja volt. Igazi alkimista, valódi vallását titokban tartó, növekvő formátumú középosztálybeli, aki alszolgadiákként kezdte Cambridge egyetemén, majd az angol királyi Pénzverdét vezetve öregen már élet és halál ura volt. Első tudományos cikke egy új fényelméletet két új szóval vezetett be: spektrum és törékenység. Aki elfogadta Newton két nyelvi újítását és döntő kísérletét, az átléphetett a fény megértésének egy másik világába. A Nap vagy a gyertyaláng szóródó, gömbi terjedése volt az optika alapja kétezer évig, de Newton a lézerek, sugárnyalábok és részecskék világába röpítette az optikát egyetlen tudományos cikkel. Látszólag egyértelmű volt, mire utal a spektrum: a Nap képe, ahogy megfordulva egy sötét szoba falán leképeződik, és a prizma által megtör ve színesnek látszik. Ám a fényfolt alakját elhasználva Newton egy néhány oldalas cikkben bevezette egy eddig senki által nem ismert tulajdonságát a fénynek, a sugarak törékenységét. Egy új fogalom beépülése a tudományos lexikonba nem mindig egyértelmű vagy könnyű folyamat, így talán megér egy retorikai és érveléselméleti vizsgálatot az, hogy két szóval hogyan lehet új világot építeni.