Vadgazdálkodás és vadászat [antikvár]

BevezetésA vad és a vadászat sok századon keresztül a fő helyet foglalta el az ember gondolatvilágában, és idejének java részét vad^zattal töltötte. A bátor és eredményes vadásznak nagyobb tekintélye volt társai között, és a vezéri tisztség betöltésénél is igen sok esetben a vadászatban elért eredmények szolgáltak a jelöltek mindenki által elfogadott értékmérőjéül.A hazánk földjén élő népek szintén kihasználták a természet nyújtotta változatos vadászati lehetőségeket, majd honfoglaló őseink űzték és tökéletesítették tovább a vadászat különböző módszereit. A vadászat tehát népünk életében is igen jelentős szerephez jutott, és értékét még fokozta, hogy az őseink örökös csatározásaival járó fegyverforgatáshoz kiváló gyakorlatul szolgált.A vadászat hosszú és jelentős szerepe népünk életében amit a különböző régészeti leletek és a ránk maradt írásos emlékek hitelt érdemlően bizonyítanak főként azokkal a természeti adottságokkal magyarázható, amelyek erdőn, mezőn, vízen egyaránt kedveztek a legváltozatosabb vadféleségek sikeres tenyésztésének. Ezek a kedvező, főként éghajlati és talajadottságok nemcsak a vadállomány sűrűségében mutatkoznak meg, de egyúttal az egyes vadfajokban olyan értékes és egyedi jellegzetességeket alaldtottak ki (hasonulóképesség, ellenállóképesség a betegségekkel szemben, jó átörökítő képesség), amelyek jogos indokul szolgáltak a későbbiek során is a magyar vad közismert hímevének.Európa legtöbbre értékelt vadja, a gímszarvas, a magyar erdőkben hordja a legértékesebb fejdíszt. Évtizedeken át minden évben igen sok díjazott agancs került ki a magyar erdőkből, ahol számos