Az online hangoskönyv meghallgatása az interneten, a lira.hu webáruház felületén keresztül történik. A termék nem letölthető és nem adathordozón küldjük.
Az először Emil Sinclair álnéven kiadott Demian az első világháború alatt íródott, és Hesse művészetében egy új alkotói korszak kezdetét és egyik csúcspontját is fémjelzi. A freudi és jungi pszichoanalízis eredményeit is felhasználva rajzolja meg Sinclair lelki...
Az először Emil Sinclair álnéven kiadott Demian az első világháború alatt íródott, és Hesse művészetében egy új alkotói korszak kezdetét és egyik csúcspontját is fémjelzi. A freudi és jungi pszichoanalízis eredményeit is felhasználva rajzolja meg Sinclair lelki fejlődését, tusakodását önmagával és a világgal, míg végül lélekvezetői - Max Demian és Éva asszony - segítségével felnőtté válván az első világháború borzalmai közepette rátalál önmagára.,,Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud."
Hermann Karl Hesse, írói álneve: Emil Sinclair (Németország, Calw, 1877. július 2. – Svájc, Montagnola, 1962. augusztus 9.)
Irodalmi Nobel-díjas német-svájci író, költő és festő. Első prózai alkotásait romantikus elvágyódás és a magányosság érzése jellemzi (Camenzind Péter); egyes írásainak tárgyát a Távol-Keleten (Ceylon, Indonézia) töltött idő emlékei, illetve eseményei képezik (Sziddharta). Későbbi műveiben leleplezően ábrázolja a német kisvárosi polgárság életét, bírálja azt a kort, amelyben él. A nemzetiszocializmus éveiben a náciellenes mozgalomhoz csatlakozott; írásai a békevágy jegyében születtek.
Jelentős, befolyásos és kedvelt irodalomkritikusként is számon tartják. A 20. század első felében az egyik legkitűnőbb és legaktívabb közvetítő volt szerző és olvasó között, az irodalom és az olvasás hivatásos ügyvédje volt. 60 év alatt összesen 3 365 könyvkritikát írt, mely öt kötetben áll az irodalomkutatók és olvasók rendelkezésére.
1946-ban „életművéért, amely egyre inkább elmélyült, mind merészebbé és impozánsabbá fejlődött a klasszikus humanista ideálokat ábrázolva, valamint stílusművészetéért” irodalmi Nobel-díjat kapott.