kategória
szerző
cím
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Ingyenes szállítás 10.000 Ft felett

Tácsi István - Görög mítoszok és a magyar mondák azonos gyökerei [eKönyv: pdf, epub, mobi] eKönyv

Görög mítoszok és a magyar mondák azonos gyökerei [eKönyv: pdf, epub, mobi]

Tácsi István

Publio , Megjelenés: 2012. november 29.
eKönyv
 
"Édesanyám emlékének, és minden szülőnek ajánlva:A kultúrtörténeti jellegű művemben, találva sem lehetne tán érzelmesebben kifejezni az emberek vágyakozását a tiszta és boldog lélek megélésére, miként ez a ,,Karácsony ünnepén" című Halász Judit dalnak a...

1200 Ft
Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető.
Ez a termék törzsvásárlóként akár 1116 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
"Édesanyám emlékének, és minden szülőnek ajánlva:A kultúrtörténeti jellegű művemben, találva sem lehetne tán érzelmesebben kifejezni az emberek vágyakozását a tiszta és boldog lélek megélésére, miként ez a ,,Karácsony ünnepén" című Halász Judit dalnak a refrénjében elhangzik:,,Ki mondja meg nekem,Hogy éljek, s mit tegyek,Hogy Karácsony ünnepénBoldog legyek?" Bizony az emberiség mára belecsömörlött a fénylő külsőségek anyagias hidegséget árasztó imádatába, helyette valami bensőséges meleg szeretetre vágyakoznának. De mindjobban szeretnék elérni, egyre elérhetetlenebbnek tűnik előttük a fehér galamb, az anyaság ezüstjébe kódolt tisztaság világhite.Az ember az evolúciós fejlődéséből adódóan, mindeddig az anyaság ölének melegségében nevelkedett, nem is érti a mai világa hideg fényözönét. Szüntelenül kérdezgeti önmagától és a világától: ,,ki mondja meg nekem, hogy éljek, s mit tegyek", és nem jön felelet a vívódásaira. Igen, mert ma már a meleg anyai szeretet sem tudja, hogy sokszor mit tegyünk. A világunk végletesen elromlott, torz életfelfogások szántják anyaföldjét. Az élet legnagyobb drámájaként, mégis azok akarják megjavítani, akik válságosan elrontották létünket. A világ urai nem értik, nem is látják mi zajlik az életünk árnyoldalán. Mert nincs senki, aki elmondhatná nekik - nem is engedik -, hogy Tisztelt Uraim, az önök ideje lejárt. Önök végveszélybe, zsákutcába vitték életünket, hagyják már abba az okozott pusztításaikat! Mondjanak le a világuralmi célkitűzéseikről, és adják már vissza a természetellenesen bitorolt társadalmi hatalmuk nagyobbik felét az édesanyáknak, az ősiségéből eredő szeretet istennőjének, a magyarok Nagyboldogasszonya, illetőleg a görögök Urana matriarchális hitvilágának.Miáltal senkinek sincs hatékony receptje az eluralkodott közösségi hidegség ellen, a könyv szerzőjeként is csak egyet ajánlhatok: higgyék el, nincs más út a jövőnk előtt, mint Nagyboldogasszony ősanyánk szeretetvilágának a visszaszerzése!Könyvbemutató:Tácsi István ,,A görög mítoszok és a magyar mondák azonos gyökerei".KULTÚRÁK HARCAAz ez évben kiadásra került könyvemnek a címszerkezete szerint, a fő mondanivalója a görög és a magyar kultúra azonos eredetének bemutatásáról és annak bizonyításáról szól. De tágabb értelemben, mint a bemutató írásom címe is jelzi, az ókori világban lezajlott elképesztő méretű kultúrharc történelmi feltárását is bemutatja. A kultúrák harcával könyvtárnyi irodalom foglakozik, de e kötet újszerű hangvétele okán, annak valódi titkairól és történéseiről, tudományosan bizonyított magyarázataival ez a könyv lebbenti fel elsőként a ráborított álságos tudományosságnak a fátylát.A kultúrák harca fogalom hiába ismert a világon, jelenleg totálisan tévesek a hozzá kapcsolódó emberi tudattartamaink. Ugyanis nem a 21. század elején fog bekövetkezni az egész világra kiterjedő, úgynevezett kultúrák háborúja - a 3. világháború formájában -, miként azt példaként a Bertelsmann Alapítvány, vagy a Heidelbergi Egyetem Politikatudományi Intézetének tanulmánya próbálja értelmezni. A könyvemben leírtak szerint a leghatározottabban állítom, hogy az első és egyetlen világméretű nagy kultúrák harca már az ókorban lezajlott, mégpedig a görög mítoszok keletkezésének történelmi időszakában. A mai atlanti értelmiségi körök - mivel nincs semmi más használható eszmei rendszerük - bizony az ókori kultúrák harca jelenségének fogalmát egyszerűen ellopták ősiségünktől, hogy ezzel a fogalommal próbálják indokolni a harmadik évezred elején az uraik által kirobbantott háborúik és kitörni készülő 3. világháborújuk ideológiáját.Feltehető kérdés: ha a könyvem szerint, már az ókorban lezajlott a nagy kultúrák harca, akkor az most még egyszer ismétlődhet? Az egyszerű felelet: ha valami társadalmi folyamat egyszer már lezajlott, az bizony még egyszer, és fogalmában ugyanúgy nem ismétlődhet meg. Ez egy abszolút filozófiai törvény, mondhatjuk természeti törvénynek is, ami nem változtatható meg semmilyen hamis értelmiségiek mesterkedésével sem. Bizony, az emberiség nagy kultúrharca már az ókorban lezajlott, melynek eredményeként jelenleg is az az új kultúra uralkodik a világon, amelyik a harcból győztesen került ki. A lényeg, hogy az ókori győztes kultúra ma egyeduralkodóként van jelen világunkban. Ezért ma semmilyen formában sem beszélhetünk kultúrák harcáról, legfeljebb csak az ókorban győztes új világkultúrán belüli irányzatok belharcairól, példaként a kereszténység és az iszlám között.Talán már körvonalazódik az ismertetőmből, miért teljesen téves a kultúrák harcáról beszélni a 21. században? Azért, mert az emberiség egységes elsődleges őskultúráját, az ókor időszakában mintegy 5000 évig tartó és az egész világra kiterjedő elképesztően kegyetlen háborúskodással legyőzte a kialakuló új másodlagos kultúra progresszívebb ereje. Hatására, ma egységesen és az egész világon ez az új világrend vált az uralkodóvá, mind az öt kontinensen. Talán, ha élnek még a civilizációnktól elzárt érintetlen emberi törzsek valahol a dzsungelekben, ők lehetnek a kivételek. Az is meglehet, hogy azok az emberi törzsek, akik ha még természeti érintetlenségben élnek, a mai civilizációnk bukása esetén a jövő világkultúrájának az alapnépességévé válhatnak, vagyis visszahozhatják az őskorból eredő természeti világtársadalmunk életfenntartó gyakorlatát.Az elméleti és általános megközelítések után és a könyvemben leírtak nyomán, immár nevezzük meg az ókori nagy kultúrák harcában résztvevő feleket. A magyarázataimban ne várjon senki valami eddig még ismerten tudományos tételt. Mindenki ismeri a kultúrharcban résztvevő szereplőket, csak eddig egészen más aspektusokban. Nem belemenve a részletekbe, csak a folyamat lényegét érintem, a további magyarázataim a könyvben megtalálhatóak.Az ókori egyetemes kultúrák harcának fogalmi rendszere:1. Elsődleges őskultúra = ősközösség matriarchális világrendjével.2. Másodlagos újkultúra = osztálytársadalmak patriarchális világrendjével.3. Jövő kultúrája = visszatérés a matriarchális világrendbe.Nézzük, mit is jelentenek a felsorolt fogalmak ebben a rendszerben. Az első pontban az elsődleges őskultúra jelenti az emberi faj, a Homo sapiens életfenntartó tudati rendszerét, melynek a matriarchális társadalmi viszonyok és kultúra volt a fő jellemzője. Kiemelten a természet-materialista világnézet hordozását jelentve (megkülönböztetendően a teljesen hamis marxista materializmustól). Gyakorlatilag az ősközösség és a felbomlásának kora tartozik bele. Csak érintőlegesen említve: a kőkori hordaközösségekben a mennyei Ősanya, Ősmama, annak mintájára a földi matróna vagy a mátriárka volt a csoportjában a tényleges társadalmi és vallási vezetője korának. Ő testesítette meg a 20-30 fős ősi hordákban a leányaiból és unokáiból álló, ez okból a nők többségének vezetői erejét, ezért helyesen matriarchális társadalomként definiáljuk azt a korszakot. A lényege, hogy az egész őskori emberi világra az egynyelvűség, az azonos nemzetiségből származás, így az azonos őskultúra hordozása jellemezte ősiségüket. Ők voltak összefoglaló fogalommal az elsődleges úrnépek (mag-népek). A kezdetekben hordánként még egy, majd a hordák felbomlási szakaszában a családok kialakulása korától, egyre több férfi került be a teremtés és a védelem szerepkörébe. A hordatársadalmakban mindennek úgy kellett lennie, ahogy azt a nők és a gyermekeik túlélési igénye megkívánta. Ennek rendelték alá minden közös tevékenységüket.Második pontban érkeztünk el oda, hogy az ősközösség felbomlásával a társadalmi fejlődésben a hordaközösségek nagycsaládokká egyesülnek, majd nemzetségekbe és törzsekbe tömörülnek. A legfontosabb jellemzője ennek a kornak, hogy a férfiak létszáma a családok megjelenésével kiegyenlítődik a nők létszámának megfelelően. Egyben ez azt is jelenti, hogy a társadalmi hatalomban is kiegyenlítődik a szerepük. Sőt az emberiség felszaporodásával, belépve a háborúk korába, egyre inkább a férfi katonai vezetés kezébe csúszik át a társadalmi és vallási hatalom. Kialakul az elsődleges őskultúrából kifejlődően egy új kultúra, a nomád pogányság másodlagos militarista világkultúrája, mely az idealizmus világnézetének a kialakulását jelenti. Helyes felfogásként a pogányság férfiuralmat jelent, a szóeleji ,,a-pó" ómagyar fogalomrészből érthetően. Általa létrejön egy új társadalmi rendszer, amelyet patriarchális társadalmi formának definiálhatunk, és amely megkezdi a harcot az eredendően matriarchális világrendszer meghódításáért és annak a gyökeres átalakításáért. Az első patriarchális hatalmat az akkád-asszírok birodalmában alkotják meg, és az általuk kirobbantott háborúk társadalmi korában, az utóbbi ötezer évben, sorra elfoglalják az ősi úrnépek országait, mindenhol az új kultúrájuk, vagyis a férfi egyeduralmuk jön a helyébe létre. Nyomukban kialakulnak a meghódított szegények és a gazdag hódítók arisztokratikus osztálytársadalmai. Lényegében az úrnépek szolgasága és az asszír arisztokrácia uralmának máig működő társadalmi rendje. Katonai hatékonyságukkal mára az egész világon az általuk elterjesztett új pogány világkultúra vált uralkodóvá. Ami egyszerűsítve már a férfiak társadalmi és vallási egyeduralmát jelenti. Immár 180 fokban megfordítva, a nők helyett a férfiak uralkodnak az embercsoportok felett. Miként látjuk ezt a férfi országvezetők és a világvallások férfi papjainak létszámából adódó egyeduralmaként.A harmadik pont jelentené a fejlődésben a jövő lehetőségeit. Azt már tudnunk kellene, hogy a matriarchális világrendet legyőző, eredendően a patriarchális világrend az egyedüli oka a technikai civilizációnk közelgő súlyos válságainak. Ugyanis a legerősebb vezérhím, vagyis a világ ura státusz emberi léptékekkel elérhetetlen vágyálom. Mégis ennek érdekében a Földanya teljes erőforráskészletét feláldozzák a mai vezérhímek. Mert még nem dőlt el, hogy akkor Obama vagy Putyin, vagy esetleg valaki más lehessen a világ ura. De az azért igaz, hogy jelenleg egységesen a patriarchális világkultúra pénzdiktatúrája uralkodik az emberiségen. Ha nem lesz képes kifejlődni egy olyan új világkultúra, mely képes lenne az emberi fajt visszavezetni az ősidőkből bizonyítottan, az egyetlen járható életfenntartó társadalmi formájába, a matriarchizmus természet-materialista világrendjébe, akkor bizony megkérdőjeleződhet a fajunk megmaradása a bioszférában. Ugyanis minden földi erőforrásainkat a patriarchális világrend által a legerősebb vezérhím címének a megszerzése érdekében felélve, a közeljövőben akár bele is pusztulhatunk az Ősanyánk, a magyarok Nagyboldogasszony-anyja eszmeiségének az elpusztításába.A fogalmaink magyarázataiból levezethető kultúrák harca tételünket a következőképpen értelmezhetjük. Az emberiség őskultúráját, mely azonos a matriarchális világrenddel, megdöntötte a belőle létrejövő új pogány világrend a fizikai és katonai fölényével, és nyomában hozzá kezdett az ő sajátos új világkultúrájának, a patriarchizmusnak az elterjesztéséhez. Mára gyakorlatilag az egész világon ez az új világkultúra vált uralkodóvá. Azért mára, mert az utolsó, vagyis az egyetlen megmaradt őskultúra leszármazottai, a MAGYAROK, mára szintén teljesen elvesztették a Nagyboldogasszony-anyánk természeti hitvilágát, és a vallásunkban kizárólagosan a pogány hímuralmi vallásformát, a római katolicizmust és származékait valljuk mi is hitünknek.A fentiekben bizonyítottuk, hogy a valódi kultúrák harca már a történelmi ókorban lezajlott. A matriarchális őskultúrát tehát, legyőzte a patriarchális újkultúra. Ezért a továbbiakban kultúrák harcáról már nem beszélhetünk, mert jelenleg szintén csak egy kultúra szerint élünk. Kiemelve, annak több alága (kereszténység, iszlám, judaizmus stb.) szabdalja szét rendszerünket. Ezért a helyes kifejezéssel élve, jelenleg a patriarchális világunkon belüli, logikailag kizárólag csak a kultúránkon belüli hatalmi harcokról beszélhetünk, ha a kultúrharc fogalmáról értekezünk. Következmény, egy újabb kultúrák harca csak abban az esetben következhet el a jövőben, ha ismét létrejöhet egy a patriarchális rendszertől is teljesen eltérő új világkultúra, mely ismét megkezdi a saját harcát a világ jövőjéért.De az evolúció helyes értelmezéséből adódóan, egy ilyen új világkultúra a fejlődéstörvények alapján már nem jöhet létre. Ugyanis nincs természeti alapja újabb világkultúra megteremtésének. Hiszen mind az anyajogú, mind az apajogú rendszerek létrejöttével, kimerítődött a világkultúrák képződésének a lehetősége. Nincs több nemi változat, amire új világkultúra lenne alapozható. Megjegyzésemként, a nemiség nélküli homoszexuális társadalom lehetne még egy részbeni lehetőség, amivel a melegek fogalma alatt foglalkoznak is egyesek, de ez fejlődéselméletileg utópizmus, nem életképes lehetőség.Viszont a fejlődéstörvények helyes körelméletéből adódik az egyetlen jövőbeni kultúraváltásunk lehetősége. Mégpedig a lehető leggyorsabban vissza kell térnünk a törzsfejlődésünk helyes értelmezéséből adódóan a fenntartható élet útjára, az egyetlen természet-kompatibilis rendszerünkhöz, a MATRIARCHÁLIS világrend újraalkotásához. A visszatérés első lépésének kell lennie, vissza kell adni az Ősanya hitelvet - a római Anyaszentegyház megnevezéséből is érthetően - vagyis a világvallások feletti hatalmat a nők kezébe. Miként az bizony az ókorban még így volt. Egyetemlegesen a világ minden templomába női vallási vezetőket és rendeket kell kinevezni vagy választani az arra legalkalmasabbak közül, hogy így egységes irányítással képesek legyenek a hímuralmi eltévelyedések, a világ ura, vagyis a téves hím-soviniszta célkitűzések ellensúlyozására. Mégpedig női Pápával, a Nagyboldogasszony-anyánk szeretetvallásának az újra megvalósításával. Második lépésben helyre kell állítani az úrnépek társadalmi gyakorlatában már jól bevált, az ókorban testet öltött és bizonyított kettős hatalmi rendszerünket a Kende = női (kendős) és a Gyula = férfi (gyújtóláng) hatalommegosztás formájában. Kiterjesztve azt az egész világra. Mi férfiak ebben a rendszerben megelégedhetnénk a világi hatalom gyakorlásával, miként az Atilla, Álmos és Árpád korában még igen felemelő gyakorlat volt. Továbbá az állam tevőleges irányításával, a nők védelmével és a családjaink életfenntartásának a biztosításával, ezeknek mindenkoron igencsak nemes szerepkörével.,,A görög mítoszok és a magyar mondák azonos gyökerei" című könyvem fő mondanivalója, a fentiekben ismertetett társadalomelméleti megfejtésemből merítkezik. Reményeim szerint benne, a történeti keretükben újra feldolgozott négy-négy görög és magyar mondával, az olvasóim legnagyobb gyönyörűségére.Vaskút, 2011-11-23."
Könyv adatok
Cím: Görög mítoszok és a magyar mondák azonos gyökerei [eKönyv: pdf, epub, mobi]
Szerző: Tácsi István
Kiadó: Publio
Megjelenés: 2012. november 29.
ISBN: 978-1-4709-7473-2
Bolti készlet  
Vélemény:


Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet