Bővebb ismertető
Szerb Antal szépirodalmi fő műve A Pendragon legenda. Meghatározhatatlan műfajú próza: egyszerre krimi, rejtélyes legenda, történelmi regény, ismeretterjesztő írás és mindezek felszabadult humorral írott paródiája. A főhős, az író önparódiájának is tekinthető Bátky János a British Museum könyvtárában XVII. századi angol misztikusokat kutat, majd meghívják a híres Pendragon család kastélyába...
...ahol izgalmas, sőt életveszélyes kalandok során találkozik a világ legrokonszenvesebb orgyilkosával, valamint számos kísértettel, megismeri az angol rózsakeresztesek történetét, és egy örökségért folyó bűntényben is megpróbálják felhasználni. Bátky János maga sem tudja kideríteni, hogy bűnügybe vagy erotikus kalandba keveredett-e, netán korszakalkotó kultúrtörténeti felfedezés előtt áll éppen.
A magánéletében dogmamentesen vallásos, ugyanakkor minden hitben kételkedő Szerb Antal egész filozófiai bizonytalansága benne van ebben a fölöttébb szórakoztató könyvben, amely e bizonytalan világnézet fölényes kritikája is. A végső kicsengése mégis az, hogy élhetünk bárhol a világon, immár végérvényesen nem értjük, mi a leglényegesebb benne.
„A társadalmi besorolás szempontjából Szerb egyrészt tisztában volt zsidóságának meghatározó erejével, másrészt – joggal – azt gondolta, hogy tudósként és íróként azt a magyar nemzeti kultúrát építi, amelyhez teljes mértékben odatartozónak tekintette magát.”Szerb Antal magyar íróra, műfordítóra és irodalomtörténészre, olyan felejthetetlen művek, mint A Pendragon-legenda, az Utas és holdvilág vagy a Magyar irodalomtörténet szerzőjére emlékezünk, aki 75 évvel ezelőtt, 1945. január 27-én hunyt el, és akinek az életművéről Havasréti József író, kritikus készített monográfiát. „Havasréti József monumentális munkája nagy műgonddal és lenyűgöző problémaérzékenységgel megírt olvasmányos pályakép és esszéisztikus életrajz. Részlet- és gondolatgazdag portré Szerb Antalról. Megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait és az őt foglalkoztató problémákat csakúgy, mint szerelmeit és házasságait, hétköznapi pénzgondjait és polgári foglalkozását. Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja, így képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről, valamint a század első felének társadalomtörténetéről. A könyv hőse egyszerre a szellemes regényíró (a halhatatlan Utas és holdvilág szerzője), a szenvedélyes irodalmár (esszéi, irodalomtörténetei nemzedékek számára jelentenek beavatást az olvasás delejező misztériumába) és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus magyar polgár, aki halála pillanatáig hitt a megértés elemi lehetőségében és a magyar kultúra csodálatos, megtartó erejében.” A monográfia XII. fejezetének második alfejezetét, az identitás kérdését vizsgáló szakaszt közöljük.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.
1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)
Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)