Bővebb ismertető
1919 áprilisának végén Budapesten a tanácskormány tevékenységének köszönhetően eluralkodott a káosz, alig van ennivaló, a múltnál csak a jövő bizonytalanabb. Wertheimer Miklós leszerelt főhadnagy a spanyolnáthából felgyógyulván aggasztó híreket hall a Szent Koronáról.
A Wertheimerekről mindenki tudja, hogy a Szent Korona adósai, ezért Miklós mindent megtesz, hogy a korona utolsó őrét meggyőzze: képes elhárítani a koronára és az országra leselkedő veszedelmet. Vakmerő tervének végrehajtásában testvére segítségét kéri. A két Wertheimer látja, hogy egyetlen esélyük az azonnali cselekvés: Miklós feleségét és két kisfiát hátrahagyva indul el, nyakában a bolsevik rendőrséggel, hogy küzdve árulással, halálos veszéllyel, puccsistákkal és szervizre szoruló repülőgépekkel, megmentse a koronát, amelyet a jelek szerint mindenki magára hagyott - azokat leszámítva, akik a legszörnyűbb sorsot szánták neki. Céljuknál pedig csak módszereik ördögibbek.
A trilógia a Szent Korona dokumentált viszontagságait meséli el a koronázási ékszer őrzését magára vállaló Wertheimer család három generációját követve. Időben előre és visszafelé haladva is olvasható: ha nem is teljesen más a története, de más az olvasata attól függően, hogy A másik szárnysegéddel vagy A korona ügynökével kezdjük-e.
Kondor Vilmos 1954-ben született magyar író, első regénye, A Budapest noir 2008-ban jelent meg.
Kondor Szegeden járt egyetemre, majd Párizsban folytatta tanulmányait. A Sorbonne-on vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd visszatért Magyarországra. Jelenleg egy nyugat-magyarországi gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. Feleségével, lányaival és kutyájával egy Sopron melletti kis faluban él. Kerüli a nyilvánosságot, interjút ritkán ad, azt is csak emailben, emiatt több fórumon is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán létező személyről van-e szó.
Kondor régóta foglalkozik írással, a Budapest noir (2008) előtt három regényt is írt már, ám ezeket nem akarja kiadatni. Legnagyobb hatást Jim Thompson, Charles Willeford és Dashiell Hammett művei tették rá. Írásaiban különös hangsúlyt kapnak a hangulati elemek, korabeli helyszínek hiteles megidézése, valós személyek szerepeltetése, ez a korfestő írói törekvés lényegében egyenértékű Kondornál a fordulatos cselekményszövés szándékával.