Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
A román fennhatóság alatt élő székely nép küzdelmes sorsát ábrázolja 1940-ben íródott kötetében a szerző. A jellegzetes tréfákkal fűszerezett, mégis drámai hangvételű epizódokban egy udvarhelyszéki legény, a dolgos és életrevaló Bojzás Küs Dani életének legfontosabb...
A román fennhatóság alatt élő székely nép küzdelmes sorsát ábrázolja 1940-ben íródott kötetében a szerző. A jellegzetes tréfákkal fűszerezett, mégis drámai hangvételű epizódokban egy udvarhelyszéki legény, a dolgos és életrevaló Bojzás Küs Dani életének legfontosabb szakaszát, családalapításának történetét követhetjük nyomon. Az ifjúság, a szerelem, a család és az örömteli események mellett azonban a fiatal párnak szembe kell néznie a mindennapi élet megannyi keserűségével is. Dani és Anikó hamar megtapasztalja, hogy az élet küzdelmek sorozata, ahol a boldogság múlandó, de a kudarcra ítélt emberi erőfeszítéseknek maradandó emléke marad. A mindennapi élet nehézségeit, a szegénységet, a kilátástalanságot, a családot érő sorscsapásokat csak tovább súlyosbítja az idegen hatalom pusztuláshoz, tragédiákhoz vezető elnyomása. A végzet és a drámai sors megjelenítésén átragyognak az író nyelvi leleményei, az ízes székely humorral teli évődések és kalandok, a szülőföld iránti határtalan szeretet, ám eloszlatni nem tudják a regény komor hangulatát. A tragikus vég ellenére mégis hinnünk kell - mert az író elhiteti velünk - hogy van magyar jövő Székelyföldön.
Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. Újságíróként és országgyűlési képviselőként németbarát volt, és többször elismerően szólt a Harmadik Birodalomról, illetve antiszemita kijelentéseket tett. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője, és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt.
Művei elsősorban erdélyi témákkal foglalkoznak, kiadásukat a román és magyar kommunista rendszerek betiltották. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet, a román kultúrpolitika több évtizede háborús bűnösnek, antiszemitának nevezi. A róla elnevezett intézmények, utcák átnevezését szorgalmazza.