A kisregény alapja egy 18. században közismert népmonda, melyet a korban többen rögzítettek. Először Jósika Miklós használta fel a történetet Második Rákóczi Ferenc című regényében. A csodatörténet egy másik feljegyzője Vilsinszky Ferenc - derül ki Mikszáth írásából...
A kisregény alapja egy 18. században közismert népmonda, melyet a korban többen rögzítettek. Először Jósika Miklós használta fel a történetet Második Rákóczi Ferenc című regényében. A csodatörténet egy másik feljegyzője Vilsinszky Ferenc - derül ki Mikszáth írásából -, aki a hivatalos jegyzőkönyveket és kihallgatásokat is csatolta feljegyzéséhez a Liber Actorumban, amelyet abban az időben a lublói levéltárban őriztek. A legenda egy variációja Bél Mátyás nevéhez fűződik, aki Prodromus című művében örökítette meg azt. A Mikszáth-féle kisregény utóbbi kettőre hivatkozik. A történet szerint az 1718. február 28-án elhunyt Kaszparek Mihály kísértete visszajár Lublóra és környékére, ahol rémtetteket visz véghez. Hogy ennek véget vessenek, a holttestet exhumálják, és máglyán égetik el, ám ez sem bizonyul hatásosnak, csak magukra haragítják a szellemet. Egy boszorkány tanácsára Kaszparek özvegyét kolostorba viszik, házát pedig a földdel teszik egyenlővé, a kísértet azonban újra fel-felbukkan. Valójában azonban a szepességi polgárokat, a sztarosztát, a rendőrfőnököt és a többieket is elvakítja a kísértet-história, készpénznek veszik a nem létezőt. Ebből adódóan nem látják a valóságot, melyre Strang titkos ügynök derít fényt, amikor leleplezi a pénzhamisító Csernyiczky Mihályt, aki kivégzése napján árulja el magát: ő járt Lublón a halott Kaszparek képében.
Termékadatok
Cím: Kísértet Lublón és más elbeszélések [eKönyv: epub, mobi]
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.
Az Ön adatainak védelme és a felhasználói élmény javítása érdekében weboldalunk különböző sütiket (cookie) használ.
Az "Összes elfogadása" gomb megnyomásával elfogadja a sütik használatát. A "Testreszabás" gomb megnyomásával a sütikről részletes információkat olvashat és egyedileg beállíthatja azokat.
Cookie-k és Adatvédelem
Mik azok a sütik (cookie-k)?
A cookie-k szöveges fájlok, amelyek egy weboldal információit tárolják a számítógépen. Kétféle sütit különböztetünk meg: az első
az oldal működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a másik pedig a magasabb szintű felhasználói élményhez szükséges.
Elengedhetetlen sütik
Ezeknek a sütiknek mindig be kell lenniük kapcsolva, mivel segítenek a felhasználói fiókkal kapcsolatos műveletekben és az
adatvédelmi beállítások tárolásában.
Személyre szabottabb és relevánsabb hirdetések
Az alábbi cookie-k használatával hozzájárulhat a személyre szabottabb és relevánsabb hirdetések megjelenítéséhez, valamint
segíthet nekünk jobban megérteni és fejleszteni az oldalunk teljesítményét.