Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
Zoltán Gábor új esszékötetében a tőle megszokott kíméletlen nyíltsággal tárja elénk az elmúlt években fölfejtett történetszálakat. Szövegeiből nemcsak a nyilasok földrajzi és szociális hálózatait érthetjük meg jobban, de a jelenünkig hatoló búvópatakokat is. Akár...
Zoltán Gábor új esszékötetében a tőle megszokott kíméletlen nyíltsággal tárja elénk az elmúlt években fölfejtett történetszálakat. Szövegeiből nemcsak a nyilasok földrajzi és szociális hálózatait érthetjük meg jobban, de a jelenünkig hatoló búvópatakokat is. Akár egy köztéri szobor, akár egy ismert műdal, egy épület vagy évszám a kiindulópontja a nyomozásnak, az olvasó hirtelen az addig ismertnél sűrűbb térben találja magát, megtorpan. Hiszen Zoltán Gábor esszéi maguk is botlatókövek: anyaguk, a nyelv segítségével hívják fel a figyelmet, és késztetik emlékezésre és gondolkodásra azt, aki nem fordítja el a fejét. Az esszék másik felének tárgyai olyan írók és művek, amelyek valamiért kitüntetetten fontosak a szerzőnek. Sajátos látásmódját természetesen ezek az írások sem nélkülözik. A Mészöly Miklósról, Kertész Imréről vagy éppen Arthur Schnitzlerről gondolkodó esszéista így - óhatatlanul és szerencsére - saját szellemi portréját is megrajzolja.
Zoltán Gábor
1960-ban született Budapesten. Első novelláskötete, a Vásárlók könyve 1997-ben, a JAK- sorozatban jelent meg. Ezután egy újabb novelláskötetet (Erények könyve, Magvető, 1999), majd két regényt (Szőlőt venni, Magvető, 2001; Fekete bársony, Jelenkor, 2008) publikált.
Orgia című regényét többéves kutatás után írta meg. A könyv 2016-ban jelent meg a Kalligram Kiadónál, komoly olvasói és szakmai figyelemtől övezve. A kötet az adott évben mind az Aegon-díj, mind a Libri irodalmi díj shortlistjére fölkerült.
2018 tavaszán szintén a Kalligramnál jelenik meg Zoltán Gábor Szomszéd című esszéregénye, amely az Orgia előzményeit és következményeit mutatja be.
„Létezik egy kifejezés a magyar közéletben: „magyarul író író”. Olyanokra találták ki, akik magyarul írnak ugyan, de valami mégse stimmel velük. Vagyis sértés inkább, mint dicséret, de minthogy Karinthy Frigyesre, Szép Ernőre, Kertész Imrére mondtak ilyet, én nem utasítanék el egy ilyen minősítést. Magyarul írni, ez elég nagy kihívás, írni pedig, vagyis olyan szöveget összerakni, amit mások szabad akaratukból elolvasnak, abban a reményben, hogy valamit sikerül megragadni a világ jelenségeiből, az emberek érzéseiből és gondolataiból, az örömeikből és a félelmeikből, úgy, hogy az olvasó valamit megérez és megért mindebből, még nagyobb kihívás” – mondja az író.