Bővebb ismertető
Kedves Olvasó!Az életünk érzelmek tengere. Egyszer nevetünk, aztán sírunk .., szeretünk,majd gyűlölünk. Lelkünk reménnyel teli .., aztán a halált vágyjuk.Sorsunk nehéz: "életet kapunk kereszttel, hordoznunk kell egy életre".Verseimben szeretve szólok édesanyámhoz, majd megdorgálom ..., elhagyott,fohászkodom az én Istenemhez, segítségért esedezem.Ő nem hagy magamra, soha nem.Fájdalom járja át szívemet, mert kihal a szeretet, a jóság .... kihal.Egy nap bízom, majd feladom a harcot, tovább nem küzdök ...Egy szerelem, ami életben tart, ami fennkölt és égbe csap ...Megrémít a való: mennyi rossz, mennyi gonoszság éled ...Háború? Miért?Kincseim, gyermekeim, értük élek, értük ébredek .."Versbe sírom" éltemet, kitárom vágyaimat, félelmemet és szenvedésem ..Kitárom, mi nagyon fáj, mi a földig leteper.