Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
A havasok lábánál meghúzódó székely falu képe rajzolódik ki Az én népem (1935) és a Halhatatlan élet (1941) című regényekben is. A kisebbségi sorsban, nehéz gazdasági viszonyok közepette vergődő nép mindennapjai elevenednek meg lapjaikon. Az első regényben mindaz, ami a...
A havasok lábánál meghúzódó székely falu képe rajzolódik ki Az én népem (1935) és a Halhatatlan élet (1941) című regényekben is. A kisebbségi sorsban, nehéz gazdasági viszonyok közepette vergődő nép mindennapjai elevenednek meg lapjaikon. Az első regényben mindaz, ami a faluban történik, az új református lelkész köré fonódik. Botár Béla sokáig vergődik az események sodrában, míg végül a nép szívébe fogadja. A lélekrajz ebben a regényben a leghitelesebb. Jól megrajzolt alak a renegáttá vált felekezeti tanító: az író hitelesen ábrázolja eltévedésének útját, de a visszavezető lépcsőket is. A regény kicsengése optimista, szereplőit a szinte elviselhetetlen körülmények nem tudják megtörni, az anyanyelven oktató egyházi iskola épülőben van. Nyirő drámai erővel, orrbavágó élményt adó képekkel ábrázolja a székely konokságot, mellyel apa kitagadja a fiát, s aki nem látván kiutat, eldobja magától az életét. Ugyanilyen erős kép, amikor az egymást életre-halálra gyűlölő ellenségek egyikük halálos ágyán megbocsátanak egymásnak. Ugyanilyen erővel tör fel a megbánás az apában, akinek konoksága kergette halálba a saját fiát - amikor már késő. Az ilyen és ehhez hasonló képek és jelenetek azok, amik miatt Nyirőt a XX. század legnagyobb magyar tollú írói közé sorolják.
Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. Újságíróként és országgyűlési képviselőként németbarát volt, és többször elismerően szólt a Harmadik Birodalomról, illetve antiszemita kijelentéseket tett. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője, és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt.
Művei elsősorban erdélyi témákkal foglalkoznak, kiadásukat a román és magyar kommunista rendszerek betiltották. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet, a román kultúrpolitika több évtizede háborús bűnösnek, antiszemitának nevezi. A róla elnevezett intézmények, utcák átnevezését szorgalmazza.