Hogyan kapcsolódik de Sade márki és a nácik okkult intézete a Notre-Dame groteszk vízköpőihez? Elérhető-e a halhatatlanság emberáldozatok révén? Pontosan mennyi disznó és légyölő galóca kellett az orosz forradalom kirobbantásához? Milyen vizelési szabályokat érdemes...
Hogyan kapcsolódik de Sade márki és a nácik okkult intézete a Notre-Dame groteszk vízköpőihez? Elérhető-e a halhatatlanság emberáldozatok révén? Pontosan mennyi disznó és légyölő galóca kellett az orosz forradalom kirobbantásához? Milyen vizelési szabályokat érdemes betartani egy zsúfolt börtönvagonban? Megannyi ilyen izgalmas kérdést vet fel Viktor Pelevin legújabb, három magával ragadóan abszurd történetet felvonultató kötete, melyben négy orosz fiatal kaukázusi túrája baljós beavatási szertartásba torkollik; zsiványok és csicskák folytatnak kiélezett vitát a rabkultúra sajátos etikettjéről; egy szürreális fordulatokkal teli nyomozás pedig fényt derít a történelmet irányító háttérhatalmak ezoterikus praktikáira... És közben küszöbön áll a harmadik világháború, melyet tankok és atomfegyverek helyett taktikai mémekkel fognak megvívni a végleg önmagába zavarodott kollektív tudat harcmezején. Pelevin a tőle megszokott féktelen fantáziával keveri az örökérvényű filozófiai dilemmákat és antik hagyományokat a közösségi médiák pillanatnyi trendjeivel és a burjánzó összeesküvés-elméletekkel, miközben ugyanolyan önfeledten parodizálja A Da Vinci kód-típusú krimik kliséit, mint a politikai korrektség és a különféle szexuális-kulturális emancipációs mozgalmak körül kialakult szélsőséges véleményeket. A Gyengéd Érintések Művészete képtelen ötletek és szarkasztikus humor mentén szembesít minket tragikomikus valóságunkkal az identitását egyre erőszakosabban kereső 21. században, ahol lassan már ,,nincs semmi különbség a kulturális folyamatok és a háborús műveletek között".
Viktor Olegovics Pelevin (Moszkva, 1962. november 22. – ) orosz író.
1989-ben végzett a Moszkvai Energetikai Főiskolán, majd a Gorkij Irodalmi főiskolára járt. 1987 óta ír, 1989-ben jelent meg először nyomtatásban. A következő három évben számos novelláját közölték folyóiratok és antológiák. 1992-ben jelent meg első novelláskötete, majd 1993-ban első kisregénye Omon Ré címmel, mely a szovjet űrkutatást ábrázolja groteszk módon. A kötetet egyből lefordították angol és német nyelvre (magyarul 2001-ben jelent meg). Nem csak hazájában, de világszerte hamar népszerű lett, 2000-ben a New Yorker Európa hat legjelentősebb fiatal írójaként emlegette. Viktor és Venyegyikt Jerofejev mellett a mai orosz irodalom „fenegyerekeként” emlegetik.
Stílusa minden előítélettől mentes, szatirikus, groteszk; gyakran keveri a nyelvi rétegeket, bátran használ szlenget, káromkodásokat; jellemző rá az intertextuális áthallás; a modern rockzenétől a klasszikus kínai szerzőkig sokféle kultúrkört mozgósít. Művein többen felfedezni vélték a fantasztikum számos irányzatának hatását, korai írásaira a tudományos fantasztikum kedvelői figyeltek fel, mondták posztmodernnek, mágikus realistának, Gogol groteszk világához hasonlították, fantasyvel rokon vonásokat találtak bennük. Mindezek mellett a posztszovjet világ egyik leghatásosabb ábrázolójának tartják.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.