A Narancsfa-kolostor

New York Times Bestseller

"Eposzi női fantasy - a Trónok harca rajongóinak tökéletes" (Bustle)

AZ ÉV KÖNYVE: AMAZON (Science Fiction és Fantasy szerkesztői TOP100) - CHICAGO PUBLIC LIBRARY - BOOKPAGE - AUTOSTRADDLE

Egy megosztott világ.

Egy királynő birodalma örökös nélkül.

Egy ősi ellenség tudatra ébred.

Inysben ezer éve a Berethnet-ház uralkodott. Kilencedik Sabran királynő még nem választott férjet. Lányt kell szülnie, hogy a birodalmát megvédje a pusztulástól - de a bérgyilkosok egyre közelebb járnak.

Ead Duryan kívülálló az udvarban. Bár kinevezik udvarhölgynek, továbbra is lojális a varázslók titkos társaságához. Ead szemmel tartja Sabrant, és titokban a tiltott mágiával is védelmezi.

A sötét tengeren túl Tané kezdettől fogva arra képezte magát, hogy meglovagolja a sárkányokat, de olyan választás elé kerül, amely révén egész addigi élete feje tetejére áll.

Kelet és Nyugat szemben áll egymással, a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és közben hosszú szunnyadás után a káosz erői ébredeznek.



Idézetek a kötetből

„Az ősi történetek szerint a vízi szellemek arra voltak kárhoztatva, hogy némaságban éljenek. Nyelvük és bőrük összezsugorodott, és csontjaikat csak hínár fedte. A sekélyesben leskelve várták, mikor ránthatják le az óvatlanokat a Mélység szívébe.”

„Szeíki első hadura évszázadokkal korábban aláírta a nagy rendeletet, amely a tóvidékiek és a mentiek kivételével mindenki elől elzárta a szigetet, hogy megvédje népét a sárkányvésztől. Az elszigetelődés a járvány csitulta után is fennmaradt. Minden engedély nélkül érkező külhonira a halál várt. Mint ahogy azokra is, akik segítették őket.”

„A magánlakosztályban – ez volt az utolsó védvonal a királynői ágy és a külvilág között – az orgyilkos hátranézett a válla fölött. Sir Gules Heath mostanra visszatért kinti őrhelyére, és mit sem tudott arról, hogy amíg máshol járt, idebenn megjelent a fenyegető veszély. Nem tudott Eadről sem, aki a szarufák között rejtőzött, onnan figyelte, ahogy a gyilkos a királynőhöz vezető ajtó elé lépett. A betolakodó zajtalanul elővett a köpenyéből egy kulcsot, és a zárba csúsztatta.”

„Habár a sárkánylények évek óta ébredeztek hosszan tartó szendergésükből, mind a mai napig ritkaságszámba ment, hogy az emberek találkozzanak is velük: azonban az elmúlt néhány hónapban számos ilyen eset történt. Baljós előjel volt, hogy ezek a fenevadak nekibátorodtak és lakott területen is vadászni kezdtek.”

„Réges-rég fel kellett volna tennie magának ezt a kérdést. Az érzései úgy bomlottak ki, akár a virág a fán. Előbb finoman formálódó rügyecske lesz… aztán egy szempillantás alatt hervadhatatlan virág.”

„Északon a cserebogyóerdő egyet jelentett a rettegéssel. Amint megpillantotta, Ead megértette ennek az okát. Mielőtt a Névtelen megtanította az inyscaiakat arra, hogy féljék a tűz fényét, ez a rengeteg arra tanította meg őket, hogy félni kell a sötéttől. A fák többsége ősrégi óriásfenyő volt, és olyan sűrűn nőttek egymás mellett, hogy fekete függönyt alkottak. Elég volt csak rápillantania, máris levegő után kapkodott.”

„– A Kelet is tart a Névtelentől – mondta a déli. – Minden vallás egyformán ellenségként kezeli. – Az ellenség ellensége pedig lehetséges barát – bólintott Margret.”

„– Édesanyám mindig azt mondta, télen érdemes rossz híreket kapni, amikor egyébként is sötét minden. Így az ember tavaszra meggyógyulhat”