Bővebb ismertető
Elfeledett sorsok novelláskötet - Öt szereplő, akinek a története még csak most kezdődik - Anne L. Green 2015-ben talált rá az írás széles országútjára. Azóta számos, váratlan fordulatokban bővelkedő romantikus-erotikus regénye jelent meg, amelyekben az írónő sokakat izgató kérdésekre keres válaszokat. Ahogy azt már a rátalált olvasói tapasztalhatták, szereti az egyedi fűszerezést. Számára egy könyv nemcsak arról szól, mi történik benne, hanem arról is, hogyan történik, hogyan vannak átadva az érzések, hangulatok. Olyan történeteket alkot, amelyek a rohanó, kapkodó világunkban nyomot hagynak a lelkekben. Ennek okán az olvasói gyakran teszik fel neki a kérdést: De mi lett az elfeledett mellékszereplők sorsa? Megannyi lezártnak tűnő történetet ismerhettünk már meg, amely tovább mozgatja az olvasó fantáziáját, aki válaszokat keresve alig várja, hogy elmerüljön egy újabb Anne L. Green-könyv lapjai között. Éppen ezért az írónő az olvasói kérésére csokorba szedte az Elfeledett sorsok novellásköteteit, amelyek rövid szösszeneteket rejtenek, és betekintést engednek a szót követelő szereplők életébe. Amennyiben nem olvastál még Anne L. Green-regényt, de belekóstolnál az írónő pikáns párbeszédekben, fülledt szenvedélyben, váratlan fordulatokkal spékelt akciókban gazdag stílusába, jó kötetet vettél a kezedbe. A Csábító vallomások című kötetben a Csábító-sorozat szereplői: Niko, Dmitrij, Kevin, Kirsten és Juke sorsának alakulását követheted nyomon. Ha a rövid történetek neked is elnyerték a tetszésedet, keresd az Elfeledett sorsok további köteteit is, a Bűnös gondolatokat, a Pillanatnyi reményt, a Pokoli bizsergést és a Titkok előszelét.
"Leánykori nevemen Líbor Erzsébet. Szolnok megyéből egy kis faluból indultam felfedezni a nagyvilágot Budapestre. Elsősorban a főiskolai tanulmányaim miatt költöztem ide, de később itt találtam meg önmagam, és itt ragadtam. Közgazdász logisztikusként diplomáztam, de nem a szakmámban dolgozom. Jó ideig nem találtam, mit is keresek valójában, a céljaim homályosak voltak előttem – egészen addig, amíg dühös nem lettem magamra, hogy csak álmodozom dolgokról, de mert félek, mások mit gondolnak, neki sem kezdek. Eljött az ideje, hogy mindent új alapokra fektessek. Az ember ne másoknak akarjon megfelelni. Saját magának! A sport szerves része lett az életemnek, visszaadta az önbizalmamat és a hitemet önmagamban. Közben rájöttem, a legnagyobb harcokat önmagunkkal vívjuk. Nekem, úgy érzem, sikerült.
Újra írni kezdtem. Egy amatőr írok csoportjába kezdtem felrakni az írásaim, és az ottani emberek segítettek ráébredni, lehet, nem kellene elbújni a világ elől. Az írás segít kitisztítani az elmém. Imádom, amikor kimenekülhetek a magam alkotta kis világba. Ami viszont nehéz, hogy folyton ez van a fejemben. Nem könnyű ki-be járni ebből a világból a való életbe, és vissza.
A könyvek iránti rajongás már gyermekkorom óta megvan. Nagymamám szeretette meg velem az olvasást, a könyveket, és a könyvek által kínált fantasztikus világot. Mindenevőnek vallom magam, mert hangulatomtól függ, milyen könyvet veszek a kezembe. Szeretem a romantikus regényeket, az izgalmas krimiket, a történelmi olvasmányokat, a szépirodalmat, de a szórakoztató könyveket is. Az írás tinédzser korom óta tartó szenvedély. Vidéki gyerekként a könyvtár volt az én menedékem. Szerettem a könyvespolcok közt rejtőzve a régi könyvek illatába burkolózva tölteni a napjaim. “Karrieremet” a versírással indítottam, majd később kisebb történetek írásával szórakoztattam magam és barátnőim. Soha nem voltam szórakozni járó típus, inkább befelé forduló, innen is jött az írás. Ott önmagam lehettem, kicsit megbújhattam. Vallottam és vallom, hogy a könyv érték, de fegyver is. A tudás fegyvere. A tudás pedig hatalom."