Hogyan vettek részt a magyar női aktivisták a szüfrazsett mozgalomban, és miként befolyásolta Teleki Pál az iraki-török határkonfliktust? Hogyan lett bevett vallássá Magyarországon az iszlám, és mikor alapították az ország első jógaiskoláját? Mi kapcsolja össze Horthy...
Hogyan vettek részt a magyar női aktivisták a szüfrazsett mozgalomban, és miként befolyásolta Teleki Pál az iraki-török határkonfliktust? Hogyan lett bevett vallássá Magyarországon az iszlám, és mikor alapították az ország első jógaiskoláját? Mi kapcsolja össze Horthy Miklóst az egyiptomi Gamal Abdel Nasszerral és a chilei gazdasági reformokat a Bokros-csomaggal? Kik voltak a magyar maoisták, és hogyan készülhetett Coca-Cola a szocialista Magyarországon? Milyen okból látogatott Che Guevara Budapestre, és miként lett a kubai születésű Carlos Pérez a kézilabda-vb magyar gólkirálya? Miért hozott létre autógyárat a japán Suzuki Esztergomban, és minek hatására szerveződtek mozgalommá a magyar környezetvédők?
A könyv nagyszabású kísérlet Magyarország elmúlt másfél évszázadának újragondolására. Szerzői - történészek, irodalmárok, néprajztudósok, közgazdászok, politológusok és szociológusok - az ország és lakosainak határokon átívelő kapcsolataiból és globális beágyazódottságaiból indulnak ki.
Meghatározó jelentőségű, de mégis csak kevésbé ismert vagy nem kellően tudatosított történeteket elemeznek tudományos színvonalon, ugyanakkor közérthető stílusban. Érdemben bemutatják, hogy az elmúlt másfél évszázad során az ország milyen módokon volt a globális történelem némileg sajátos, ugyanakkor nagyon is integráns része.
A könyv szerzői:
Ablonczy Balázs, Apor Balázs, Apor Péter, B. Kádár Zsuzsanna, Baár Mónika, Balázs Eszter, Balogh Róbert, Bányai Viktória, Bartha Ákos, Békés Csaba, Bezsenyi Tamás, Bódy Zsombor, Bohus Kata, Böcskei Balázs, Czeferner Dóra, Csaplár-Degovics Krisztián, Csatári Bence, Csicsics Anna, Csizmadia Ervin, Csunderlik Péter, Dés Fanni, Egry Gábor, Eiler Ferenc, Farkas Ildikó, Farkas Judit, Fejős Zoltán, Fóris Ákos, Főzy Vilma, Annina Gagyiova, Géra Eleonóra, Gerőcs Tamás, Gyáni Gábor, Gyarmati János, Hanzli Péter, Hegedűs Dániel, Hermann Gabriella, Hidvégi Mária, Ignácz Károly, Kelemen Ágnes Katalin, Keller Márkus, Kerepeszki Róbert, Kövér György, Kund Attila, Laczó Ferenc, Lászlófi Viola, Majtényi Balázs, Majtényi György, Mervay Mátyás, Mestyán Ádám, Mikecz Dániel, Németh András, Németh Bence, Nóvé Béla, Nyíri Pál, Pálfy Eszter, Pap Szilárd István, Pelles Márton, Pinkasz András, Piroska Dóra, Pogány Ágnes, Révész Sándor, Révész Tamás, Sass Magdolna, Scheibner Ta-más, Sik Endre, Simándi Irén, Sipos Balázs, Slachta Krisztina, Sz. Kristóf Ildi-kó, Szapor Judit, Szathmári Botond, Szatmári Judit Anna, Szegedi Péter, Szen-te-Varga Mónika, Takács Judit, Takács Róbert, Tófalvy Tamás, Török Róbert, Vámos Péter, Varga Bálint, Vargha Dóra, Verő-Valló Judit
JÓVAL TÖBB KÖT ÖSSZE MINKET MÁS KONTINENSEK LAKÓIVAL, MINT „HONFOGLALÓ ŐSAPÁINKKAL”
Beszélgetés Laczó Ferenccel, a Magyarország globális története 1869–2022 című könyv egyik szerkesztőjével
Az általad és Varga Bálint által szerkesztett, 82 szerző közreműködésével készült könyv Magyarország történetét globális és transznacionális szempontok szerint beszéli el. De mit is kell értenünk a gyakorlatban ezen a két fogalmon?
A transznacionális megközelítés a határokon átívelő folyamatokra és szereplőkre helyezi a hangsúlyt. A globális történetírást pedig a bolygót átfogó lépték alkalmazása vagy legalábbis a különböző kontinensek összefonódási módjainak kiemelt vizsgálata jellemzi. E megközelítésmódok szervesen kiegészítik egymást kötetünk lapjain.
Magyarország történetének korábbi, nemzetközpontú elbeszélése milyen hiányérzetet kelt bennetek? Miért volt szükség a korábbitól gyökeresen eltérő nézőpontra?
Mindennapjainkra, arra, hogy mit olvasunk, nézünk, hallgatunk, vásárolunk stb., élesen rányomják bélyegüket a globális cserefolyamatok. Jóval több köt össze minket más kontinensek lakóival, mint „honfoglaló ősapáinkkal”. A magyar történelmet sem lehet megérteni határokon átívelő jelenségek vizsgálata és a globális lépték alkalmazása nélkül. Még a paprika is Amerikából származik.
Ennek a globális elbeszélésmódnak megvannak a mintái a nyugati történetírásban. Miben tér el szükségszerűen az ezt a perspektívát alkalmazó magyar könyv nyugati elődjeitől?
A francia minta elég erősen hangsúlyozta Franciaország globális hatását. Ennél mi realisztikusabb képet kívántunk festeni Magyarország történetéről. Úgy látjuk, Magyarországra a globális folyamatok jóval nagyobb hatást gyakoroltak, mint fordítva.
Milyennek látjátok Magyarország a világban betöltött szerepét az utóbbi százötven évben, illetve mennyiben változott ez a szerep és pozíció 1869 óta?
Az ország a négy általunk elemzett korban némileg eltérő szerepeket játszott, eközben Európa félperifériáján volt és maradt. Európa globális pozíciója viszont élesen változott. Az európai hegemónia kora véget ért, a globális kapcsolatok pedig egyre sűrűsödtek – kötetünk épp e belátás terméke.
Hogyan zajlott a szerkesztés folyamata? Milyen témacsoportokat szerettetek volna előtérbe állítani?
A könyvet a következő témacsoportok köré szerveztük: világgazdaság; politikai ideológiák és kormányzati rendszerek; háború és erőszak; migráció; kultúra; vallások; gyarmatosítás, dekolonizáció, rasszizmus; fogyasztás és mindennapi élet; környezet és betegségek; stigmatizált és marginalizált csoportok. A szövegeket több körben szerkesztettük és a szerzőkkel szorosan együttműködve külön ügyeltünk a releváns globális aspektusok érdemi kibontására.
A szakmának vagy inkább a nagyközönségnek szánjátok a kötetet?
Kötetünk a történészszakma képviselői számára is tartalmaz talán néhány jelentős újdonságot, alapcélunk azonban a tágabb közönség elérése és a magyar történelemről való társadalmi gondolkodás frissítése volt. Reményeink szerint kötetünk újszerű eszmecserék kiindulópontjául szolgál majd.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.