Amikor Sopronra figyelt Európa. Az 1625. évi soproni koronázó országgyűlés

A "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport újabb könyve szervesen folytatja a kutatói teamnek az 1622 nyári soproni koronázódiétáról 2014-ben megjelent tanulmánykötetét. Bécsi, brüsszeli, budapesti, Kárpát-medencebeli, római és spanyolországi levéltárakban végzett szisztematikus kutatásokra építve a tanulmánykötet interdiszciplináris keretekben (politika-, rendiség-, diplomácia-, egyház-, város-, művészet- és pénztörténet) járja körül az 1625. október-decemberi soproni országgyűlés és III. Ferdinánd december 8-i koronázásának történetét. Megismerhetjük a nádor- és királyválasztás kulisszatitkait, a diéta nyerteseit és veszteseit, a koronázási ceremónia szimbolikus politikai aspektusait, sőt a hazai parlamentarizmus első verekedését is. Alapos betekintést nyerhetünk az országgyűlésen részt vett pápai és spanyol diplomaták törekvéseibe és történetírói munkásságába, akiknek köszönhetően Sopron nevét hosszú időre megtanulta Európa, hiszen a kora újkorban alig volt olyan magyar diéta, amelynek eseményeit - elsősorban a főherceg koronázása miatt - ennyire konkrétan befolyásolta volna a Habsburg-dinasztia spanyol és osztrák ágának viszonya. Mindezeken túl a tanulmányok bemutatják III. Ferdinánd különleges koronázási portréját (a flamand származású firenzei udvari arcképfestő, Justus Sustermans hatalmas szerencsével fennmaradt alkotását), a korszak pénzforgalmát és pénzértékviszonyait, az országgyűlés és Sopron város kapcsolatát, valamint a jezsuitáknak az országrendiség megszerzésére irányuló törekvéseit. A több mint félezer oldalas kötet meghatározó hozzájárulás a 17. századi Magyar Királyság históriájának újrafelfedezéséhez, a Habsburg-magyar viszony új szemléletű értékeléséhez, de még a Szent Koronára, Pázmány Péterre és Esterházy Miklósra vonatkozó kutatásokhoz is.