Bővebb ismertető
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor divatjának megfelelően, ő is írt egy szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik, valahogy mindig hátrébb sorolódott az ő könyve. Az első világháború és az azt követő válságos időszak aztán végképp elsodorta, hisz addigra a spórolós szakácskönyvek ideje jött el. Kner Piroska kézirata a rákosligeti ház padlására került sok más holmival együtt, míg évtizedekkel később a ház új tulajdonosa ráakadt. A gyomai Határ Győző Városi Könyvtár és a Magvető közös vállalkozásában most végre megjelenik az annak idején gondosan összeállított szakácskönyv, amely ma is tökéletesen használható, a levesektől vezet végig a desszertekig és a befőzésig. Hogy ,,igazságot szolgáltassunk"" Kner Piroskának, Parti Nagy Lajos egy kísérő könyvben idézi meg élete fontosabb mozzanatait a családi levelezés és más dokumentumok alapján. Az ,,emlékmondatok"" varázslatos bepillantást adnak az ismeretlenség homályából épp csak kiemelkedő nőalak és családja, a nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsába.A két könyvet Kner Antikva betűkből, Kozma Lajos díszítőelemeit felhasználva tervezte Pintér József, és a Gyomai Kner Nyomda nyomtatja, ahogy annak idején történhetett volna.
Mautner Zsófia gasztroblogger Kner Piroska szakácskönyvéről:
„Kner Piroska nagyszerű, sokat főző, rutinos szakácsnő, háziasszony és vendéglátó volt, aki a lehető legprecízebben és legrészletesebben írta meg a könyvben szereplő recepteket, azokból gazdagon tud ma is ötleteket mazsolázni bárki, aki szeret és tud főzni. Ha pedig az ember veszi a fáradtságot, és valóban elolvassa a leírásokat, akkor újszerű és szerethető ételekkel is tudja bővíteni a repertoárját. Piroska minden bizonnyal szeretett sütni és tésztákkal foglalkozni, a sütemények, tésztás ételek és torták között találtam a számomra legkedvesebb recepteket. Amikor egy késő este az emailjeim között megérkezett a digitális kézirat, egy lendülettel kiolvastam a majd kétszáz oldalnyi anyagot – ekkor szerettem bele Kner Piroska receptgyűjteményébe először. Másodjára akkor vett le a lábamról a “Kner Piroska projekt”, amikor a gyomaendrődi könyvtárban kézbe vehettem az eredeti, 1912-es, gyönyörű állapotban levő kéziratot. Hihetetlen, hogy több mint száz évvel később ilyen makulátlan formában maradt meg!”
Parti Nagy Lajos Kner Piroskáról:
„Mikor felmerült, hogy írnék róla, nem tudtam róla semmit. Épp ez kezdett érdekelni, a saját árnyéka az immár fölébe tornyosuló szakácskönyvvel, és persze az árnyékos helye a Kner-család gazdag, zegzugos történetében. Az elfelejtettsége érdekelt, hogy ugyan pár utódnak rémlik, pár kutató tud róla – Erdész Ádám történész-levéltáros nélkül ez a félténypróza nem született volna meg --, alig van nyoma a neten, az Arcanumon, nem találtam róla fényképet. Elbeszélt nekem az életéből ezt-azt, én pedig összeraktam Kner Piroskát. Nem tudom, milyen volt, ilyen lett, részemről. Illetve olyan, amilyenné az olvasó megalkotja magában e könyv alapján.”
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
DíjaiBölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)