Bővebb ismertető
A történelmet emberek írják című könyv hőse, Jámbor Zoltán a húszas
évei elején, jövőjére készülő egyetemistaként kényszerült szembesülnia 20. század és azonbelül is a "fordulat éve" magyar társadalmának
valóságával.
Jámbor Zoltán önéletírása, ifjúkori naplója, letartóztatásának, elítélésének,
fogva tartásának dokumentumai, valamint az 1990-es rendszerváltozást
követő munkássága sokoldalúan mutatja be a szovjet
önkényuralom negyven éven át tartó, következetesen működő struktúráját,
igazi jellemzőit: az egész népességre rákényszerített, deszakralizált,
torz értékrendet, a történelmi tények tudatos meghamisítását,
az ebből következő taburendszer feltétlen érvényesítését, a "másképp
gondolkodók" kíméletlen megbélyegzését és végleges ellehetetlenítését.
Az erőszak legkülönbözőbb formáinak alkalmazásáról ad szemléletes
képet a szerző perbefogásának, bebörtönzésének története is, de az
ötvenhatos elítéltekkel, egyszerű, kétkezi munkás férfiakkal és asszonyokkal
2006-ban és 2016-ban általa készített életinterjúk.A közemberi történelem, a "history minor" műfajában jelentőshozzájárulás a magyar közelmúlt hiteles rajzához ez a kötet, amelybőlnem csak úgy, általánosságban tudhatja meg az utókor, hogy milyen
sors jutott az előtte járó nemzedékeknek. Ezért is hiszem, hogy megérdemli
a figyelmet, mindannyiunk számára fontos olvasmány Jámbor
Zoltán A történelmet emberek írják című könyve.
Mezey Katalin