Bővebb ismertető
A magyar olvasó számára az egykor volt Jugoszlávia kellemes emlékeket hordoz. Ott töltöttük első tengerparti nyarainkat, sokan ott kóstoltunk először svájci csokoládét vagy dán sört, a szabadkai piacon vettük meg első farmernadrágunkat és kedvenc italainkat, az ott megjelent magyar lapokban és könyvekben olyan írásokat olvashattunk, amiket itthon nemigen.
Egy kicsit minden olyan volt, mint Nyugaton, közben pedig egy erőskezű kommunista diktátor tartotta uralma alatt az egészet.
Hogyan virágzott, és hogyan haladt ugyanakkor a végzete felé e soknemzetiségű, sokvallású államalakulat? Hogyan indult meg a felbomlása szinte Tito marsall temetése másnapján? Hogyan figyelte döbbenten a világ, ahogy éveken át pusztító, véres polgárháború lángol az ezredvégi Európa közepén? Miként formálódik újjá a Nyugat-Balkán egykori és új nagyhatalmak gyűrűjében, régi-új etnikai, politikai, gazdasági ellentétek szorításában?
Nógrádi György legújabb könyve áttekinti Jugoszlávia és utódállamai évszázados történetét, és közben arra is választ keres, hogy ez a térség még mindig a kontinens puskaporos hordója-e, vagy inkább a formálódó új világrend egyik lehetséges együttélési modellje.
Nógrádi György (Budapest, 1949. május 22.) magyar biztonságpolitikai szakértő, közgazdász, egyetemi tanár, a hadtudományok kandidátusa.
1949. május 22-én született Budapesten, a Városliget közelében. A középiskolában a tanulmányi versenyekre összpontosított és amelyiken elindult, mindenhol kitűnően teljesített, a versenyek többségét meg is nyerte. A vágya az volt, hogy nemzetközi szakon tanulhasson tovább egy egyetemen. A Közgazdaságtudományi Egyetemre való felvételije így sikeres volt. Elsőéves egyetemista korában idegenvezetőnek állt, hogy minél többet utazhasson. Az egyéves képzés elvégzése után az akkori Jugoszláviába küldték „szerencsét próbálni”, ahol annyira megszerette ezt az országot, hogy közel másfél évtizedig minden nyáron ott vezetett csoportokat, így húszéves korától kezdve közel negyven esztendőn keresztül minden évben a három nyári hónapot ott töltötte. A diploma megszerzése után tanulmányait ugyanezen az egyetemen folytatta és 1974-ben doktori értekezését is megírta, Az NSZK gazdaságpolitikája címmel, majd 1986-ban pedig kandidátusi értekezését Az SPD biztonságpolitikája történelmi változásainak egyes kérdései címen publikálta. 1997-ben habilitált, vagyis egyetemi docensből egyetemi tanár lett. Öt évig a Kossuth Lajos Katonai Főiskolan tanított. 1972-től a Közgazdaságtudományi Egyetem tanáraként kezdett el dolgozni, 1981-ben pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen oktatója lett. 1989. január 1-jén tért vissza anyaegyetemére, a Közgazdaságtudományi Egyetemre, de akkor már mint tanár.
1989-től a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségénél dolgozik. 1989-ben jelentette meg Az NSZK biztonságpolitikája a '80-as években c. könyvét. 1997-ben szerzett doktorátust haditudományokból a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Kutatási területei egyrészt a biztonsági dilemmák a II. világháborútól napjainkig, illetve a védelemgazdaság makrofolyamatai. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem védelemgazdasági tanszékén tanít, ahol egyebek mellett a Magyar Honvédség számára is képeznek ki szakembereket.
Kutatási területei a biztonságpolitika terén: biztonsági dilemmák a II. világháborútól napjainkig és a védelemgazdaság makrofolyamatai; politika- és hadtudományok.
Rengeteget utazik, részben szakmai célból, részben kikapcsolódásból. Találkozott már szinte minden európai és észak-amerikai vezető politikussal. Azonban arra a legbüszkébb, hogy a NATO-ba is meghívták: tartson tájékoztatót a szövetség vezetői számára. Horn Gyula után Nógrádi volt a második magyar, akit ilyen megtiszteltetés ért.
Szülei Nógrádi Ferenc és Schneller Borbála. Nős, felesége 1982 óta Kiss Magdolna bölcsész-közgazdász, festőművész. Lánya, Anna Linda (1984) állatorvos. Hobbija az utazás, az úszás és a bélyeggyűjtés.