Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
A dráma főhőse, Ajnádi Ferenc szobrászművész, az erdélyi havasokban él családjával szinte kiúttalan szegénységben, amikor a városka jelentős megbízást ad neki: készítse el az új templom részére a keresztre feszített Jézus szobrát. Ám a mű nem úgy sikerül, ahogy azt a...
A dráma főhőse, Ajnádi Ferenc szobrászművész, az erdélyi havasokban él családjával szinte kiúttalan szegénységben, amikor a városka jelentős megbízást ad neki: készítse el az új templom részére a keresztre feszített Jézus szobrát. Ám a mű nem úgy sikerül, ahogy azt a közösség elképzelte. A művész saját és nemzete sorsának minden tragikumát belevéste a műbe, és ez szembefordítja a megrendelőkkel és saját családjával is... Emelkedik ki a dráma a kötet címadó novellájából. A könyv száz évvel ezelőtt, 1924-ben látott napvilágot és szerzője ezzel robbant be korának iroalmába. Nyirő József a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. Könyvei hatalmas példányszámban kerültek kiadásra, generációk számára meghatározó olvasmányként. Nyírő erdélyi magyarja, Ajnádi, és minden székelye nagyon jó ember. Becsületesek, még a kártékonyak és tanulatlanok is. Két dologra nem képesek: Miatyánkot mondani és a megfeszített Jézus arcába nézni. Amikor 1924-ben Jézusfaragó ember címmel kötetben jelennek meg legkorábbi novellái, az olvasó valóban új, eredeti, ismeretlen világot láttató, igen költői íróval találkozhatott. Stílusában a finom költőiségtől a közhelyeket halmozó giccsig, a magasztos egyszerűségtől a modoros túlcifrázásig, a havasok és fenyvesek illatától a durva alpáriságig néha nem is műről műre, hanem oldalról oldalra változik a művészi egyéniség. A kötetben előforduló tájszavak magyarázatára számos lábjegyzettel egészítettük ki a szöveget.
Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. Újságíróként és országgyűlési képviselőként németbarát volt, és többször elismerően szólt a Harmadik Birodalomról, illetve antiszemita kijelentéseket tett. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője, és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt.
Művei elsősorban erdélyi témákkal foglalkoznak, kiadásukat a román és magyar kommunista rendszerek betiltották. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet, a román kultúrpolitika több évtizede háborús bűnösnek, antiszemitának nevezi. A róla elnevezett intézmények, utcák átnevezését szorgalmazza.