Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
Uz Bence egyenrangú társa a táj: a csíki havasok vadregényes világa. Ez azt jelenti, a havas Nyírő számára nem egyszerűen helyszín, a történet díszlete, de lényegi elem: ember és természet összetartozásának kifejezője, a civilizációból kivonult ember álmodott...
Uz Bence egyenrangú társa a táj: a csíki havasok vadregényes világa. Ez azt jelenti, a havas Nyírő számára nem egyszerűen helyszín, a történet díszlete, de lényegi elem: ember és természet összetartozásának kifejezője, a civilizációból kivonult ember álmodott boldogságának, belső békességének jelképe. Hisz bárki idegen bukkan fel a fenyvesben, abból mindig valamilyen bonyodalom származik. Uz Bence csak a vadonban lehet boldog, abban a környezetben, amelybe az író megint csak belesűríti a maga katolicizmusából és természetimádatából összeszőtt világnézetet, panteizmusát. Nyírő hangja ennek megfelelően - többi regényeihez képest is fölerősítetten - "székelyes", a tájnyelv minden ízét-zamatát beépíti regényébe, mely bővelkedik humorban, expresszív hatású tájleírásokban, természeti vétetésű életképekben (feledhetetlen a fajdkakasok dürgésének elbeszélése), a fantasztikum hatását súroló kalandokban, mindabban, amit a két világháború közötti erdélyi magyar irodalomnak oly nagy népszerűséget és hírt szerzett odahaza és Magyarországon egyaránt. (Legeza Ilona)
Nyirő József (Székelyzsombor, 1889. július 28. – Madrid, 1953. október 16.) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró. Újságíróként és országgyűlési képviselőként németbarát volt, és többször elismerően szólt a Harmadik Birodalomról, illetve antiszemita kijelentéseket tett. 1944–45-ben a nyilaspuccs után a nyilas csonkaparlament (Törvényhozók Nemzeti Szövetsége) tagja volt, ő volt Sopronban a Szálasi-kormány utolsó sajtótermékének, az Eleven Újságnak a főszerkesztője, és a Nagynémet Birodalomba is követte a kormányt.
Művei elsősorban erdélyi témákkal foglalkoznak, kiadásukat a román és magyar kommunista rendszerek betiltották. Nyirő Józsefet, akárcsak Wass Albertet, a román kultúrpolitika több évtizede háborús bűnösnek, antiszemitának nevezi. A róla elnevezett intézmények, utcák átnevezését szorgalmazza.