Haramiák és emberek (dedikált példány) [antikvár]

A kor, amiről beszámolunk a magyar történelem egyik viharos időszaka. Ennek az 1940-es évektől máig húzódó időszaknak elhazudott, megmásított eseményei közül azokat idézzük fel, amikor az élő emlékezet tanúságtételére még támaszkodhatunk. 1945 után a náci diktatúrát felszámolták, a kommunista diktatúra kiszélesedett, aminek a szovjet érdekszférához tartozó un. szocialista országok, így hazánk is áldozatul estek. Az évtizedekig tartó kommunista diktatúra elemzése még ma sem része a közbeszédnek. Mind a mai napig kevesen merték levonni ezt a sempruni következtetést, hogy mind a két, egymással hol szövetkező, hol élet-halál harcot vívó diktatúra egyaránt emberellenes eszközökkel, terrorral és megfélemlítéssel működött. Ma már tudjuk, hogy bár az eszme megbukott, a bűnösök, a haramiák közül néhányan még köztünk vannak. Ügy tűnik, hogy a korral szemben, amelyet képviseltek, s amelynek szándék- és eszközrendszere más formákban ugyan, de vissza-visszatér a magyar történelembe, az egyetlen hatékonynak tűnő cselekvési lehetőség a történelmi feltárás és az emlékezés. A könyvbe foglalt történelem egy olyan generáció vallomása, amelyik hitelességét szenvedéssel, kitartással, hittel és küzdelemmel alapozta meg. Elvesztett gyerekkor, elvett álmok, megpróbáltatásaikból hozott öregkori betegségek állnak az életükről vallók hátterében. Kiirtásra ítélt emberek, akik mégis, csak azért is, túléltek és sikeres életekről számolnak be. Hogy ez hogyan lehetséges? Ez az a titok, amiről ez a könyv szól.